|
|
|
Hófehér arcom nem látszódik a tükörben,
Nem vérzek, pedig a vénámba tűt döftem.
A nappalt nem bírom, a sötétben ébredek,
És azok vérére szomjazom, akik nem éberek.
Nem fogna rajtam soha semmiféle kápolna,
Ha minden halott mennyasszony engem ápolna.
Vadászok, mert hajt az életbenmaradás ösztöne,
Megtisztítom a környezetem, nem kell hozzá ösztöke.
Szemfogaim a nők nyakán mély sebet ejtenek,
Különben táplálék hiányában mérgesen erjedek.
Síron túli szeretőjük leszek majd a holdfényben,
Gondoskodom róla, hogy mellém csak holt férjen.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Egy átlagos ember alakját öltöm magamra,
Bőröm jéghideg, és fenevad van alatta.
Brutális leszek, és a hölgyek testét ellepem,
Ha feszülettel és szentelt vízzel jönnek ellenem.
A hűtlenség tőre, és a hazugság karója
Szívembe szúrva váltja a halálom valóra.
Fiatalnak látszom, pedig ezer évet vénültem,
A tápláléklánc csúcsaként a trónon mindig én ültem.
Ha egy nő elutasít, akkor is meglátogatom,
Megharapom éjjelente, nekem ez nem távfogalom.
Ha fokhagymával készül, attól csak a fejem fáj,
Különleges vagyok - remélem, valami dereng már.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Koporsóban alszom, mert az ágyból már kihaltam,
A szél odakint enyhe, de a kastélyomban vihar van.
Az aranyozott kehelyből a vért már megittam,
Szűz lányt keresek, kinek a lelke elillan.
Ártatlanság, ami gyarapítja erősségem,
Villámok cikáznak oda fent az esős égen.
Renfield-szindróma az, ami él bennem,
Ez a vérszomjas tünetcsoport tart engem életben.
Ne próbálkozzanak a némberek, mert mind elkésett.
Az ideális nő számomra Báthory Erzsébet.
Minden éjjel kéz a kézben, fakó testünkön,
Fénylik a szerelem, mert nincs vérünk, mi pezsdüljön.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
„Légy jó mindhalálig” – ezzel a címmel osztja meg Peter Srámek új, édesanyjának szánt felvételét, aki az előadó videóklipjében is feltűnik. Az énekes Budapesti Kongresszusi Központban megtartott, teltházas koncertjén lépett fel Delhusa Gjon, ezúttal a stúdióban találkoztak újra az EMeRTon-díjas szövegíróval és dalszerzővel.
„Gjonival nem először dolgoztam együtt. Hál’ istennek, jó barátok is vagyunk és nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Kiemelni a „Madarak szálltak” című, közös dalunkat tudom, mert az még a Jimmy-sorozat előtt készült és a közönség nagyon szereti.
Djoni már akkor mellettem állt, amikor nem volt még ez a nagy hajtás körülöttem és ugyanúgy mellettem áll most, hogy sikeres mondhatom magam. Jó dalokat ír, tudja, milyen az ízlésem. Soha nem utasítottam el egy dalát sem. A „Légy jó mindhalálig”-nál sem volt ez másként, ráadásul úgy, hogy ez egy nagyon személyes szerzemény, hiszen édesanyámról szól. Nagy szó számomra, hogy elő tudom úgy adni, mintha én írtam volna” – mondta el Peter Srámek az együttműködés hátterét.
„Úgy gondolom, mindenkinek volt vagy van anyukája és kötődik valahogy hozzá. Szerencsés dolog az anyaságról énekelni. Én ugyan még nem vagyok szülő, de ahogy édesanyámon látom, ő mióta megszülettünk, értünk él. Nem mondanám munkának, de egy kötelezettség, ami a szívéből jön. Nagyon nagy szerencsém van, 100%-ban megbízom benne, mindent tud rólam, mindenben segít”
– meséli Peter, aki mióta Magyarországon él kétszer köszönti fel édesanyját, hiszen Szlovákiában május második vasárnapján van az ünnep.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy amióta Magyarországon vagyok, mindkét helyen felköszöntöm. Már mind a kétszer el is várja. Egyik héten Magyarországon, másik héten Szlovákiában köszöntöm. Anyukám nagyon szereti a virágokat, édességeket, de nincsenek nagy igényei, ha csak felköszöntöm, a szép szó is bőven elég neki.”
A szlovák művész mindenképpen szeretett volna olyan helyen forgatni egy videóklipet, amely illik édesanyjához, így esett a választása a Budapesti Operettszínház kistermére. Az ihletet pedig Justin Bieber & benny blanco közöse, a „Lonely” adta, amely Peter számára nagy kedvenc.
