|
|
|
| Előadó: | LMB |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vinga Fábián Ivanics Ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Verse 1 - Phabee]
Becsorgunk majd a vénádba,
Leosztjuk mi a bénákat,
Eszed több legyen már, mint egy színes papírbékának,
Mert indulnak az LM-ek, így emeljed a fejedet,
A rímeik úgy hatnak, mint egy romantikus fejezet.
És akármelyik téren leszünk ezek után,
Ne álljon meg a népszerűségünk a főutcánál,
Mert tovább megyünk teljesen a Diósgyőri Várig,
És mi kitesszük a zászlónk, hogy azt jól lehessen látni.
Bár vétkesek cinkosa, aki itt néma,
És a szövegünk itt úgy olt, mint a víz, tűzre pocsolva.
Még nincs megváltó dumánk, ez a szöveg gyárilag szól,
De a lelkedig hatol, ez nem függ testtől, alaktól.
Ja, 3 duplavé, pont "space", LMB Miskolc,
Ha partyhely kell értsd meg, akkor Centrum, este 7-kor.
Meg majd vár ránk a VH, és jönnek vele a terek,
A crew ott sokszor pendíti a pezsgősüvegeket.
[Verse 2 - Bítóven]
Úgy üssön a szöveg, mint a Kokó ökle,
Itt a partykoktél, a.k.a. ondó, öntsd le!
Siess, hogy te is ideérj a premierre,
A csajoknál már megy a maszti az LMB-re.
Nincs pórázra kötve a kibaszott téma,
Szarok a világra, tehát bebaszok még ma.
Faszt is berakom keményen, fele se tréfa,
Pár züllött fiatal küld téged meleg éghajlatra.
Páran magukban a jóindulatot eltemették,
A könnyeket pedig csatornán elvezették.
A becsület, és a tisztesség elveszett rég,
A lelkem bolyong a Földön, amíg kék az ég!
Az összes divatgurunak építenék egy bárkát,
Úgy kennék a picsájukra a vazelint, mint a Ramát,
Utánzod a másikat, vegyél fel te is tangát,
Egy topot, egy minit, és mellé egy topánkát!
[Outro]
Miskolcon vagyunk, itt folyik a Szinva,
Színesek a rímek, remélem nem vagy színvak!
Nézd a képet, és dobj egy komit ránk,
Mert a beat-ek letettek egy killa második csapást.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
