|
|
|
|
|
| Előadó: | Herczku Ágnes és Nikola Parov |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tradícionális |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
verd meg isten verd meg azt
kinek szíve nem igaz
mer az enyém igaz volt
mégis megcsalatkozott
mégis megcsalatkozott de csuhajja
ez az utca szebenyi
szabad rózsát cserélni
szőkét barnát pirosat
amilyent én akarok
amilyent én akarok de csuhajja
a füzesi csorgóvíz
olyan édes mint a méz
aki iszik belőle
vágyik a szerelemre
vágyik a szerelemre de csuhajja
adj egy kicsit te kati
az isten megfizeti
az isten megfizeti de fizeti
ne bánd édes virágom
hogy így élem világom
hogy így élem világom de világom
éljed te is nem bánom
szívemből azt kívánom
szívemből azt kívánom de kívánom
három kupa máléliszt
megcsókolt egy gazdatiszt
megcsókolt egy gazdatiszt de gazdatiszt
ha megcsókolt ő bánja
ő kerül a kórházba
ő került a kórházba de csuhajja
nyüsző lányok ügyes lányok
mind a legény után járnak
úgy járnak a legény után
mint a róka a tyúk után
azt gondoltad babám bánom
hogy tetőled meg kell válnom
megválásom csak egy álom
bús szívem másnak ajánlom
szerettelek babám nagyon
de már annak vége vagyon
vége vagyon szerelmünknek
teljen kedve irigyimnek
irigyeim irigyelték
az ösvényt elkerítették
nem tövissel se nem fával
csak az irigyek szájával
irigyeim sokan vannak
mint a kutyák úgy ugatnak
csináltatok kőpalotát
irigyimnek akasztófát
közepébe tükrös szobát
hol a babám fesse magát
jaj de csendes eső esik
halálomat sokan lesik
azért lesik halálomat
vegyék el a galambomat
d én azért se halok meg
hogy a szíve hasadjon meg
anyám anyám édesanyám
minek neveltél fel engem
bús életem bánat napom
fekete gyász alatt lakom
elcserélném de már késő
hull a könnyem mint az eső
hull ölembe hull a földre
hull a gyászos kebelembe
éjjel sírok nappal sírok
míg a jó anyámhoz jutok
ott nincs panasz nincsen átok
fekete föld orvosságom
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
