|
|
|
| Előadó: | Szatmári Orsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Várszegi Ákos |
|
Szatmári Orsi |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Akarom a tegnapot, hogy úgy ölelj, mint rég
Már jól tudom miért
Rád gondolok és minden ettől szép
Gyere vissza hozzám, újra kezdhetnénk
Távol vagy tőlem
Eltévedtél talán
Távol vagy régen
S nem tudom, hogy merre jársz
Bújj hozzám még egyszer
S én nem engedlek el többé az életben,
Hogy megmaradj nekem
Bújj hozzám még egyszer
S ne engedd el
Rájöttem régen, hol tévedtem
Keresem az illatod, bár most is érezném
Úgy féltelek nagyon rég
Rossz nélküled, csak annyit kérek én,
Hogy a kezem fogva messze elvigyél
Távol vagy tőlem
Eltévedtél talán
Távol vagy régen
S nem tudom, hogy merre jársz
Bújj hozzám még egyszer
S én nem engedlek el többé az életben,
Hogy megmaradj nekem
Bújj hozzám még egyszer
S ne engedd el
Rájöttem régen, hol tévedtem
Minden érintésed most is éget még
Mint sok visszatérő régi szép emlék
Minden pillantásod szebb az álmoknál
Várok rád, indulj végre már!
Bújj hozzám még egyszer
S én nem engedlek el többé az életben,
Hogy megmaradj nekem
Bújj hozzám még egyszer
S ne engedd el
Rájöttem régen, hol tévedtem
Bújj hozzám...ó-ó-ó-ó
Kérlek, maradj velem
Rájöttem régen, hol tévedtem
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
