


| Előadó: | Térkövön sült lángos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Este a szemem lecsukom,
a nappaltól el búcsúzom,
aztán megyek az álomvilágba,
agyam hozza az álmot világra,
a vágyam a lelkem szabadon,
szárnyal bennem az élet,
dombok,hegyek,szaladok,
futok,sietek a fény után,
nem fáradok el egy év után
lassan itt az erdő széle
atom robban Budán,
mellettem ocsmány lepkék
néznek rám bután,
a medve is csak nevetve néz utánam,
az rühes róka is csak ezen nevetne,
ha hagynám,de kidobok egy róka csapdát.
bele szalad,
csattan a zár,
elnyom az ágy,
szaladj,szaladj!
mikor álmodok olyan más az élet,
óriás pókok,orkok én nem félek,
tündérek kéjelegnek nekem,
7fejű sárkány az erdőben keres.
vérdíjat tűztek a fejemre,
beleestem egy nagyon mély verembe,
zuhanok órákig,kicsit fázom,
repkednek kint a mínuszok,
lovagolok "optimuson"
"...csöndben vagyok,nem pofázok,
hátha meghallja "megatron",
majd ideront és meg is ront,"
csobbanok hirtelen a vízbe,
csokoládés a tenger íze,
de minek csoki ha nincs hozzá hab?!
"-ott úszik egy óriás hal,"
kinnt a parton nyomi emberek,
mindenki a vulkánba hempereg,
lassan telnek folynak az órák,
"ott napozik a tüdőrák"
szúrást érzek a fejembe,
lábam kifordult keresztbe,
állni nem tudok,nem hogy szaladni,
miért kell engem így beszaratni?!
az a rühes róka is rajtam nevet,
hogy lőtték szét a fejem.
mikor álmodok olyan más az élet,
nincs fájdalom,nem is vérzek,
gyorsan futok,nagyott repülök,
optimus hátán bátran megülök.
mikor álmodok sokkal jobb a kedvem,
jó kiscsaj de van már hetven(70),
izmos vagyok batman-t leütöm,
gondolok egyet el is repülök!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala