


| Előadó: | Angel of Hell 777 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Angel of Hell SevenSevenSeven
Első lakhelyem: Heaven, Heaven, Heaven
Lekerültem a Földre, itt éltem halálomig.
Utána zuhantam tovább a Földi pokolig.
Innen ered nevem: a Pokol angyala
7-es a nevemben az angyalt mutatja.
Sokat megéltem, de biztos nem eleget.
Csak egyre kérlek, ne felejtsd el a nevemet
Sok marhaságot össze tudok hordani,
De ebben csak egy dolgot fogok bolygatni.
Bemutatom világom amiben élek.
Elárulom titkom, hogy mitől miért félek.
Egy dolgot kérek, hallgasd meg a számot.
Utána döntsd el, szereted-e vagy bánod.
Hogy meghallgattad, nem lesz tőle semmi bajod
Csak akkor, hogyha megengeded és hagyod.
Töröm magam azon, hogy mit írjak a szövegbe,
Megpróbálom pakolni a rímeket az ütemre.
De nem könnyű, hisz annyi mindent elmondanák,
Bánatom, bajom a világgal meg osztanám.
De nem fogok én a bajokról beszélni,
Hisz van belőlük elég, kezdve szenvedéstől a kínig.
Mondhatnám azt is, hogy bűzlik ez az élet.
És hogy én ebből többet nem kérek.
Refrén:
Angyal vagyok, de a pokolban élek.
Olyan vagyok, mint egy elveszett lélek.
Földi életemből hiányoznak a fények.
Az autók hangzása, no meg a képek
-
Meg kell látni ebben is a szépet.
A zöld füvet, na meg az eget, kéket.
A pokolban nincs is igazi élet.
Lehet, hogy ez egy rossz elmélet.
Búskomor a szöveg, amit leírtam
De én így gondolom, emiatt sokat sírtam.
Fájdalmas az életem, az utóbbi időkben.
De már jó, mert már mindent kibőgtem.
Megígértem azt , hogy nem beszélek én a bajokról.
Azt, hogy elmondok sok mindent a jóról.
Igyekszem a szöveget így folytatni
De ha az életem ilyen, miért kell erőltetni?
Kiadom magamból a dühöt, mi bennem lakozik.
A gonoszt, az ördögöt, mi belőlem táplálkozik.
Kiadom magamból, a rosszat, teret nyújtok a szépnek
Ellent mondok minden rossznak, na meg a végnek.
Szabadidőm rászánom a szövegelésnek.
Átadom életem a zenélésnek.
Tetszik a világ ezen fele, melyben rímekben
Beszélek én az embereknek.


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha