|
|
|
| Előadó: | Varga Feri & Balássy Betty |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Joós István Szabó Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bomba robban bennem
hogyha rosszkor szólsz.
Egyszer még belehalok.
Hallgass kicsit még,
a csend is lehet szép
Miért szólsz mindig rám?
(Feri)
Egy férfi meg egy nő
Soha nem lesz egyenlő
Az ősidőktől már,
így van bárhogy fáj.
Végzetes veszély,
a mérgezett szeszély.
Ettől áll a bál!
(Betti)
Csak nézd a tv-t, hátra dőlve,
Figyelhetnél rám!
Az lenne a szép, ha
végig hallgatnál!
Miért akarnád? Ülnék némán
Mi másra egy száj!
Ha nem beszélhetsz már
Bomba robban bennem,
hogyha rosszkor szólsz.
Egyszer még belehalok
Hallgass kicsit még,
a csend is lehet szép
Miért szólsz mindig rám?
(együtt)
Jó nagyon ha átölelsz
De egyikünk sem Szent.
Nincs is ebben rossz!
Az élet be kever,
szépen csendben élhetünk,
de aknára is léphetünk!
Nincs itt Kánaán!
(Betti)
Azt jósolták jó napom lesz.
Maradhatna így.
Az lenne a szép, hogyha
meg is hallgatnál.
Bárhogy kérded,
úgyse érted.
Miért ilyen a nő?
Mert hajtja az őserő!
Bomba robban bennem,
hogyha rosszkor szólsz.
Egyszer még belehalok
Hallgass kicsit még,
a csend is lehet szép
Miért szólsz mindig rám?
(együtt)
Bal lábbal kelt fel
ma reggel a Nap!
Jobb lesz, ha
csendben maradunk!
Maradunk!!!
Bomba robban bennem,
hogyha rosszkor szólsz.
Egyszer még belehalok
Hallgass kicsit még,
a csend is lehet szép
Miért szólsz mindig rám?
(refrén)
Bomba robban bennem,
hogyha rosszkor szólsz.
Egyszer még belehalok
Hallgass kicsit még,
a csend is lehet szép
Miért szólsz mindig rám?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
