|
|
|
(Farkastörvények 2, eyy, Apokalipszis LP ja)
Verse 1:
Ilyen már volt egyszer, de nem érdekel
Elmegy egy szebb világ és nem érem el
Helyette jön sötétség, farkasok szava
Egyedül vagyok szemben vérre szomjazók hada
Ez egy vírus és a Földet pusztítja
Befedi az egészet, és bőrre buzdítja
Kezemben egy gyertya, már a végét járja
Hisz inkább elalszik, ezt az időt látva
Rabszolgaság az úr, emberek bilincsbe verve
És nem jönnek rá, mi a farkasok terve
Nem kezdem újra, simán csak folytatom
Míg ajkam el nem hagyja, az utolsó mondatom
Eltörtek a glóriák, az angyalok térden
Inkább elfordulok, mint hogy ezt végig nézzem
Rohannak a kutyák, engem keresve
De nem állok közétek, inkább tegyetek keresztre eyy,ah
Refrén: (2x)
Nézd milyen lett a világ, milyen lett a Föld
Csak keresem a fényt, de a mécses eltört
Nem születik új, mert ez akkor már meddő
Csak sétálok és mondom Farkastörvények 2
Verse 2:
Téged is elcsábít a gondolat, ami engem megöl
Hogy egy rangsor legyen, mindig legelől
Összetörik egy tükör, mert nem bírja a szempárt
Vérben úszik, és ég benne a tettvágy
A jövő képe, siralmasan monoton
Ébredjetek fel, jön a verbális pofonom
A sötét utcák mélyén a bérházak között
Egy felismerés, csúnyán szemen köpött
Ha nem kapcsolunk eljön a szenvedés
Csak reménykedj barátom, most már itt ez kevés
Itt tenni is kellene nem csak álmodozni
Míg a hazugság pókjai, fognak behálózni
Vagy a farkasok foga, hasítja fel a bőröd
Rájösz, hogy az ész, az egyetlen őröd
Ne add fel a harcot, és ne teremts csendet
Az igazság mellett, foglalj te is helyet
Refrén: (2x)
Nézd milyen lett a világ, milyen lett a Föld
Csak keresem a fényt, de a mécses eltört
Nem születik új, mert ez akkor már meddő
Csak sétálok és mondom Farkastörvények 2
Verse 3:
Kezdem érezni, milyen forró a levegő
Nem elkerülhető, mindenkit vár a temető
Téged, engem, nincs kivétel
De amíg el nem jön az idő, csak küzdök nagy hévvel
Farkasok vagytok, ja, vadállatok
Csak az a baj, hogy hatalom van nálatok
És érzem elnyomja az igazságot
Majd rájösz te is, hogy magad kihasználod
Farkastörvények 2, pár sor valóság
Nincs visszaút, túl sok az adósság
Ha törlesztetek, talán lesz miről beszélni
De ti ezt nem akarjátok elérni
Miért, ez itt most a kérdés
Miért jó nektek a világégés
Mit akarsz elérni, mi az amit láthatsz
Apokalipszis összefüggő válasz
Refrén: (2x)
Nézd milyen lett a világ, milyen lett a Föld
Csak keresem a fényt, de a mécses eltört
Nem születik új, mert ez akkor már meddő
Csak sétálok és mondom Farkastörvények 2
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
