|
|
|
Kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Isten látja lelkem ez a fegyverek földje
ahol minden mondat görbe
körbe vesznek a falak csőre töltve szavak
a torkomon a gyűlölet kúszik ki
a szobákból a polcokon
a tégla száll a kordonon át
repül, legbelül mindenki tudja
hogy mindenki csak műanyagba bújva ez van hállelúja
mész a sittre, bent meg kell a gyurma
azt úgy kerülsz az utcára hogy út vezet a sittre újra
kint az erkélyen még megkérem a Jó Istent
hogy vezesse a kezemet mert hiszek még a fair playben
Szeged szeretet nem itt születtem gyerekek
de respekt a városom, respekt a tereket
mert én hozzászoktam mint Riddick a sötéthez
inkább ehhez szokjak mint a söréthez
itt egy sörért tesznek el a tolvajok
kérlek ne sírj mama, mert én jól vagyok
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Isten látja lelkem most a tél van a porondon a
fülesemben megfagyott a beat a fasza zongora
bazdmeg nem érdekel nem hiszem mért mondod a
villamos még átszeli a várost mint egy gondola
már nem gondolat hogy úgy száll meg az ördög
minden éjjel iszom azt a felejtésre költök
hallod élvezzétek kölkök míg a szemetekbe nem kerül
az élet sója mert megmar kellemetlenül
adj a durvába, hogy ha lenne szárnyam srácok
higgyétek én elhúznék innen kúrvára
egy két hétre ahol nem veri a férje, a kölyke
na de mért ne, a boltost szarrá szurkálja
aztán reggelig hogy hányat láttam közelről
mert magad alatt vágod el a fát de hozzám közel dől
én meg kitörnék a közegből mert megharap
kit tegnap még én etettem de beszoptam hát ez maradt
drága barátaim akiket a táj altat
én locsolom a likőrt ez majd enyhíti a fájdalmat
könnybe lábadt szemünk nem mutat már szánalmat
szívjuk, begyújtjuk hejj, bárki szárnyalhat
ballagok a ligetben a hidegben az egész olyan kietlen
én nem tudom már régóta hogy ki lettem
sok a hitetlen de párat őrzök magamban
mert rettegek a naptól hogy azt mondjam magam maradtam
(Elmegyek, nyitva az ajtó, gyermekkorom végéhez ért)
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Egy életem én halálom hagyom azt hogy nyomjon
agyon ahogy nyakamon a múltam fagyott foglyom hejj
azért mondom mert tudom azt hogy kúrvára
fázik néhány ember kit a reppem bújtat bundába
nézz az utcára elbaszott egy színdarab
fiukról meg lányokról kik mások ott a smink alatt
tudom, egyszer eljön az a pillanat
hogy rájössz arra hogy te állsz, előtted meg mind halad
mondd meg mid maradt a hitel meg a remények
a gondolat hogy kemény vagy de mindig jön egy keményebb
lelki szegények a magyar mennyek országa
ti meglopnátok azt is aki régóta a koszt rágja
menjek osztrákba? meg se rémülök
mert nap mint nap ha fojtogat a gond én csak kékülök
ez már magas, lenézek azt szédülök
az asztal túloldalán régóta nem én ülök
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Kérlek ne sírj mama, kérlek ne sírj mama, hogy ha nem jövök haza
Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az augusztus 8-i ingyenes koncertsorozathoz idén hét ország tizenhat helyszíne és csaknem ötven előadó kapcsolódik.
Az esemény idei arca Balogh Guszti dalszerző-énekes.
- Évről évre bővül a fesztivál, a hálózat távlati célja, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját az Európai Unió minden tagállamában és még azon is túl megszervezzék" - mondta Rostás Mihály "Mazsi", az esemény művészeti vezetője, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke.
Az idei kínálatban a flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a dzsesszes ritmusokig sok minden szerepel.
- A cigány kultúrában közös elemek az érzelmek, a mélységek és a nyelv. Nagyon fontos, hogy a dalokat lovári, illetve romani nyelven szólaltatjuk meg, és a fesztiválon fellépő nem roma előadóktól is azt kértük, hogy műsorukban két dal romani nyelven hangozzon el - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja idei kiemelt helyszíne Debrecen, ahol a Nagyerdei Víztoronynál már augusztus 7-én lesznek a fesztivált felvezető kísérőprogramok.
Augusztus 8-án az országos rendezvény helyszínein színpadra lép a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó, a Boján Krstic Orcestar, a Muzsikás, a Kalyi Jag, a Besh o droM, Pere és a Sani Luludyi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, Berki Péter és cigányzenekara, a Balázs Elemér Group, Viviann, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band.
Szintén koncertet ad az Anima Sound System & Bognár Szilvia, a Lásho Lecsó, a Háj Ku Minye, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Mókus és a Bend, az EtnoRom, a Nadara Gipsy Band, a Söndörgő, a Canarro, a Khamoro Budapest Band, Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara, a Varga Helena Band, a Cimbaliband, a Dromara Acoustic Live, a Botos Family, a Szolnoki Barna Gyöngyök, a Kal, és lesznek autentikus flamencózenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából.
A külföldi helyszíneken játszani fog a Sala Chema, a Romano Drom, a Chache Rom, a Felvidéki Jazz Land, a Dalinda, a Vojake Shave, a Luma Dui, a Kanizsa Csillagai, az Amaro Duho, a Megitza, Tóth Evelin, Hamid Drake és Frankie Látó triója, valamint a Karavan Familia.
Augusztus 8-án Budapesten a Benczúr Ház Rendezvényközpont udvarában lesznek koncertek, a további magyarországi helyszínek közé tartozik Debrecen mellett Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Hódmezővásárhely, Nova és Oroszlány. Külföldön a spanyolországi Jerez de la Fronterában, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön, a szerbiai Malomfesztiválon, a lengyelországi Kotelinca Festival keretein belül, valamint az olaszországi Velencében lesznek koncertek.
- A magyarországi cigányság alkotóművészete a világon egyedülálló, és ebből a szempontból is mérföldkő volt, amikor 2022-ben - Rostás Mazsi és a Kossuth-díjas énekesnő, Lakatos Mónika sokéves előkészítő munkája után - elindult útjára a cigány dal napja - fogalmazott Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának tanácsadója.
- Azóta nemzetközi rendezvénnyé vált a fesztivál, amely nem a szembenállásról, az egymásra mutogatásról szól, hanem az együtt ünneplésről - hangsúlyozta a tanácsadó.
- A belügyi tárca nemrég hirdette meg 200 millió forintos keretösszeggel a Mindenki szívében van egy dallam című programot, amely a közösségi zenélés élményét, a zenei képességet, a zene iránti nyitottságot segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekeknél. Hozzátette: reményei szerint az itt felfedezett tehetségek a jövőben a Nemzetközi Cigány Dal Napján is fel fognak lépni - tette hozzá
- A cigány kultúra a szeretetről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. A cigány dal napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs
- emelte ki a fesztiválnak küldött üzenetében Miklósa Erika operaénekes, a MOL - Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Pályafutását akkor kezdte Jugoszláviában, amikor a cigányok szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek. Ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon.
Fotó: Nemzetközi Cigány Dal Napja Facebook
