|
|
|
Smile of Hell:
Mindegy ki kit nevez, ez itt egy beef lemez
Itt a Filo meg az SoH, tök mindegy ki, kit keres
Ez itt ug, szavak a számból, mert itt mától senki nem palástol
Ragadj mikrofont, szórd bele a szavakat
Mindegy ki mit mondd, ismerd meg magadat
Lehetsz te akárki, ne állj az utamba
Mert olyan messze állsz tőlem, mint Mexikótól Uganda
Filo:
Otthon álljként koptatom, más meg felszívja az orrába
Az utcán fáj a foga minden szarkának az órádra
Lehet meredek, bele kapaszkodsz a korlátba
Szeged, Dóm a home nekem keverek bort a kólába
Itt a state helyett, ez a zóna szétfeszít
Nekem ez szép, nem adom el semmiképp
Hideg ez a beton haver kelj fel
Erre fekszünk, meg kelünk, minden egyes reggel
Refrén:
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
Ez egy repp game de hol vannak a pixelek
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
A hátam mögött szarozod a discemet
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
MO. mivan veled peace neked
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
Amit csinálunk mondd mér nem tiszteled
Filo:
Mondjad mi a pálya tér királya , mondjad hova kéred
Szeged placcon 4 az 1 meg egy az egybe volna véred rosszra
Ez itt már a La cosa nostra
Mindenki szagoljon koszba ki a reppünk átlapozta
Hozd a Káma szutrát, baszunk rád rég nem hordom
Semi deluxa-buxa mégis kúrsz vele a private goldon
Mondom, ez itt már a privát boltom
Úgy is ha semi-automatic colt meg ott a pulton
Smile of Hell:
Aztech ütemek, a hangfalakba döngeted
Előttünk a jövő, mert ennél csak több lehet
Te meg csak kérdezed, hogy kik ezek az állatok
Figyeld az utcát, figyeld a vállapot
Amit beveállalok az egy underground beef
Neked szól a beat, a street téged hív
Kezeket a tarkóra, nincs többé barkóba
Filo, SoH, van még a tarsolyba
Refrén:
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
Ez egy repp game de hol vannak a pixelek
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
A hátam mögött szarozod a discemet
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
MO. mivan veled peace neked
Itt a beef helyett, nincsen tisztelet
Amit csinálunk mondd mér nem tiszteled
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
