|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Untitled |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(yo, yo, yo, yo, yo, yo, Smileis Styleish, eyyo, yo)
Verse 1:
Sínen vagyok, mint József Attila
Az életem még 85-ben el lett kakilva
Néha nézek a világba, mintha tudnám, hogy mi van
De már fikarcnyi sütnivalóm sincs
Hisz minden másnapos reggelem ki van
Eddig befordult zenét csináltam
Most kifordult zenét csinálok
Ha már ez sem tetszik csókoltatom anyátok
Táncolj Budapest parádé szedje be a sok lóvét
Az apró meg anyádé.. vagy a magáé?
Tisztelt állam bácsi
Persze a pénzeseknek kell még nagyobb gázsi
Meg sok-sok gádzsi, emelés és prémium
Minden lóvés kiscsávó körül ugrál sok majom
Nekem nincs bajom én szépen élek
Életveszélyes melót végzek
Mellette zenélek, beszélek, szarok
Eszek, nézek, meg tvzek
Kerülgetem a gyomorfekélyt hogy holnap újra reméljek
Fekete limuzin, napsütés, zenét meg Bora bora
Akinek itthon erre van lóvéja, üljön a faszomra
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak te írtad
Verse 2:
Kicsit szomorkás a hangulatom máma
Be vagyok állva, berágva, koszos munka ruhába
Csak rájátszok, hogy jól vagyok
Közben émelyeg a gyomrom
De ki a fasznak mondhatnám el
Hogy mi is az én gondom
Senkinek, mert még ha segítesz is bárkinek
Hiába húzod ki a szarból
Holnap a barátnődet edzi meg
Ha meg nem így van rá se ránts
Még van több millió lehetőség
Hogy átbasszon másképp
Nem szabad sírni ha fáj
Tűrjed és nyeljed, azért vannak a jó barátok
Hogy feldobják a kedved
Fújja el a szél
A banda mindig ahhoz vonzódik, aki éppen zenél
Több nap mint kórház, az erősebb kutya kefél
Én nem idegeskedem, úgy megkattantam
Hogy meghalt minden idegszálam
Most is így gyógyítom magam a várkocsmában
Megtörtem már párszor hát nincs mit rajtam törni
Hogy mind ezt a 17. szülinapon fogják az orrodra kötni
Nem leszek túsz, akit mindig más húz
A hátam mögött kibeszélősdi mindig mindenki mást kamuz
Mindig mindenki tud mindent, persze csak higyjétek
Én meg hátradőlök, nézem az eget és kérek még egy 4:1-et
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
Verse 3:
Néha csak feladnám, tudod egy olyan másnapos reggelen
De nehogy már ne csókolhassa meg mindenki a seggfelem
Mert most is fáj a seggfejem,
Ezért átcsúsztatok még néhány sört a testemen
Alkesz, na és ilyen az életem
Lehetne szebb is akár a nővéremé
Az ő pecójukban biztos nincs ennyi gané
Csak nagy jakuzzi, nagy ágy meg még nagyobb garázs
A ház is pofás, az OTP meg blamázs
Mikor pénz kéne, hát az most nincsen
Szép kis rokonság, szarok rá, az életem a kincsem
Utoljára a remény hal meg, aztán én következem
Még akkor is görcsösen beint majd a két kezem
Minden amit akartam, család, normális élet egyik sincs
De most már szabad vagyok végleg
De most már szabad vagyok végleg ya, ya
Refrén: (4x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
(yo, MH positive, 64 records, Smileish Styleish, yo, Dj Kwikki)
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
