|
|
|
| Előadó: | Kidroller |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Papp Kidroller Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nőőő, őőő,.ő Szabad a csók, ha szabad a nő. (4 x)
I.
Virágszirmok az ágyon,
Eperszínű álom,
Az égről száz csillag ragyog le ránk.
A pezsgő jégre hűtve.
Az ingem, hogy került le?
Kérdeztem, s lassan összeért a szánk.
Bridge :
Jött és tűzviharként tombolt.
A nadrágomból kigombolt.
S, repített az ég felé, ez nem is vitás.
Ajka forró, mint a láva.
Bárány, farkasbőrbe zárva.
Nem bánom, hogy lesz e holnap folytatás.
II.
Napsugár az ágyon,
Én mégis másra vágyom.
De az élet tartogat még titkokat.
Kígyóként fonja körbe,
Testem és visz gyönyörbe.
Érzem a méreg ízű csókokat.
Bridge :
Jött és tűzviharként tombolt.
A nadrágomból kigombolt.
S, repített az ég felé, ez nem is vitás.
Ajka forró, mint a láva.
Bárány, farkasbőrbe zárva.
Nem bánom, hogy lesz e holnap folytatás.
Refrén :
Nőőő, őőő,.ő Szabad a csók, ha szabad a nő. (4 x)
Nőőő, őőő,.ő Szabad a csók, ha szabad a nő. (4 x)
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
