|
|
|
| Előadó: | No Thanx |
|---|---|
| Album: | Se kép, se hang |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 3:53 |
| Szövegírók: |
Kámán Andrea |
|
Kámán Andrea Háry Péter |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Zivatar egy nyári éjjel hív,
hogy bőrigáz.
Az élet mindig akkor szép,
ha minden perce zajlik még.
Fut az idő, kattog bennem
téged is felráz.
S ha túl húznánk a vekkerét
egy új világban ébrednénk.
Vihar után néma csendben
minden ember vár.
Itt bármi megtörténhet még
nyitva áll a messzeség.
Lebegünk a föld felett,
így fentről minden más.
A minket sodró déli szél
tudja hol van az újabb cél.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajta készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk majd.
Nem ismer lehetetlent
ez a telhetetlen vágy.
Én mindent megpróbáltam már,
de te mondtad, hogy nincs határ.
Sok időbe telt, de végül
megmozdult a föld.
Csak érkeztünk és indultunk.
Térképet mi rajzoltunk.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk majd.
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
