|
|
|
|
|
| Előadó: | Illuzio |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eltört a szikla,
eltört a mécses,
eldőlt a sorsom,
akár egy krémes.
Évek óta ugyanazt mondom,
évek óta ugyanazt gondolom.
Eltört a szikla,
most hova üljek?
Eltört a mécses,
minek örüljek?
Fogom a fejem, és szaladok körbe,
jeget viszek az egyenlítőre.
Veszem a holmim és odébbállok,
Ugyanaz utca, ugyanaz város,
Ugyanaz ország, ugyanaz ember,
ugyanaz kétség, ugyanaz a tengely.
Kicsi az öltöny, kicsi a zubbony,
kicsi a bőröm, de nagy a puttony,
benne Sándor, József, Benedek
légkondis autón hoz meleget.
Csengetek egyet, csengetek hármat,
a hegyetetőről lehúznak vágyak,
a folyópartról a palotába,
a palotából a kicsi szobába,
a kisszobából a kolostorba,
tegez az Isten, ugyanazt mondja,
felseprem egyszer, felseprem százszor,
a falevélnek mondom, hogy táncolj.
Valamit mondok, valamit gondolok,
Pörget egy mantra, pörget egy mandala.
Pörög a buli,
pörög a szanszára,
pörög a bakelit,
pörög a láma,
pörög az üveg a Föld közepében,
kire mutat, az szédül éppen.
Forog a víz az uszodában,
forog a levegő az irodában,
forog a csirke, pörög a nyárson,
lassítanék a sok forgáson.
Alvajárók munkába értek,
alva ivók kocsmában néztek,
monitor előtt az alva nézők.
Minden háztartásba egy élőt!
Alva vágyók a plázajárók,
alva félők a moziban élők,
jár a szátok, alva beszélők,
minden háztartásba egy élőt!
Nem kell kávé,
nem kell kóla,
ébren vagyok elég rég óta!
Attól még, hogy van szívverésed,
nem biztos, hogy élsz, csak úgy érzed!
Majd ha a tudatod úgy kitágul,
hogy belefér a kerek erdő fástul,
felébredve azt veszed észre,
fontos kis kosz vagy a nagy ebészbe'!
Valamit mondok...
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
