|
|
|
| Előadó: | Illuzio |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eltört a szikla,
eltört a mécses,
eldőlt a sorsom,
akár egy krémes.
Évek óta ugyanazt mondom,
évek óta ugyanazt gondolom.
Eltört a szikla,
most hova üljek?
Eltört a mécses,
minek örüljek?
Fogom a fejem, és szaladok körbe,
jeget viszek az egyenlítőre.
Veszem a holmim és odébbállok,
Ugyanaz utca, ugyanaz város,
Ugyanaz ország, ugyanaz ember,
ugyanaz kétség, ugyanaz a tengely.
Kicsi az öltöny, kicsi a zubbony,
kicsi a bőröm, de nagy a puttony,
benne Sándor, József, Benedek
légkondis autón hoz meleget.
Csengetek egyet, csengetek hármat,
a hegyetetőről lehúznak vágyak,
a folyópartról a palotába,
a palotából a kicsi szobába,
a kisszobából a kolostorba,
tegez az Isten, ugyanazt mondja,
felseprem egyszer, felseprem százszor,
a falevélnek mondom, hogy táncolj.
Valamit mondok, valamit gondolok,
Pörget egy mantra, pörget egy mandala.
Pörög a buli,
pörög a szanszára,
pörög a bakelit,
pörög a láma,
pörög az üveg a Föld közepében,
kire mutat, az szédül éppen.
Forog a víz az uszodában,
forog a levegő az irodában,
forog a csirke, pörög a nyárson,
lassítanék a sok forgáson.
Alvajárók munkába értek,
alva ivók kocsmában néztek,
monitor előtt az alva nézők.
Minden háztartásba egy élőt!
Alva vágyók a plázajárók,
alva félők a moziban élők,
jár a szátok, alva beszélők,
minden háztartásba egy élőt!
Nem kell kávé,
nem kell kóla,
ébren vagyok elég rég óta!
Attól még, hogy van szívverésed,
nem biztos, hogy élsz, csak úgy érzed!
Majd ha a tudatod úgy kitágul,
hogy belefér a kerek erdő fástul,
felébredve azt veszed észre,
fontos kis kosz vagy a nagy ebészbe'!
Valamit mondok...
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
