|
|
|
refr[x2].
Add a szíved, add a lelked,
hogyha tetszett, ezt a reppet,
ezt a verset, neked ajánlom,
hogy egy dallam téged is magába zárjon,
Adom a szívem, adom a lelkem,
adom a reppem mert itt vagytok bennem,
adom az életem, adom a mindenem,
adom a két kezem ez maradt velem
Smile of Hell:
Ezer csókot elszórtam már, koptalanul érvekkel,
játszottam az évekkel, elvéreztem több sebbel,
nekem Isten mégis többet adott egy szimpla 4/1-gyel,
szívtelen szerelmek, itt az út ne tévedj el,
egy kilinccsel több, egy kulccsal kevesebb,
talán engem keresett, én is ugrottam fejeset
az életbe, mert azt hittem hogy jó ez,
tegnap még a csókod, ma egy félédes is jó lesz,
holnap meg majd melegít egy kabát meg egy sapka,
engem ide dobtak le, itt ülök örök árván maradva,
téglák és beton, lassan a szívem is pihen,
mert hiszek még a mesékben, hiszem létezik ilyen,
egy őszinte, egy igazi szerelem,
úgy szakítom a gyümölcsöt, ahogyan azt eltemetem,
emelem a poharamat, arra a nőre,
aki itt marad velem majd, mindörökre
refr[x2].
Add a szíved, add a lelked,
hogyha tetszett, ezt a reppet,
ezt a verset, neked ajánlom,
hogy egy dallam téged is magába zárjon,
Adom a szívem, adom a lelkem,
adom a reppem mert itt vagytok bennem,
adom az életem, adom a mindenem,
adom a két kezem ez maradt velem
Filo:
Márta elhagyott, úgy mint az évek,
én meg fáradtan de elvagyok, de tudtad hogy én ez vagyok,
amíg a szem ragyog én azzal,
áltatom magam hogy a legnagyobb, én vagyok a legnagyobb,
eyy, én egy melós házba születtem,
ők dolgoztak két műszakba, én fociztam a szünetben,
aztán szétesett az életem becsületben,
maradok és leszek aki vagyok rendületlen,
sorok a füzetben, sorok a fejemben,
de elvesztettem őket mert mindig sör a kezemben,
fázik a lelkem, mert hideg a szeptember,
nekem az Aztech, míg másnak a sampler kell,
Fortuna itt hagyott, és most itt vagyok,
még hívogatnak színpadok, ez a Túlóra,
én meg megiszom ezt húzóra,
ez a Túlóra, ez a Túlóra (eyy)
refr[x2].
Add a szíved, add a lelked,
hogyha tetszett, ezt a reppet,
ezt a verset, neked ajánlom,
hogy egy dallam téged is magába zárjon,
Adom a szívem, adom a lelkem,
adom a reppem mert itt vagytok bennem,
adom az életem, adom a mindenem,
adom a két kezem ez maradt velem
FMaN:
Adom a szívom, amíg bírom,
nem tiltom a kínom inkább magamból kiírom,
az összeset, a nőkről, a látképem szétesett,
több mint egy szemeszteren szemtelenül, éleset
fordultam hátra, több lányt nem hívok már bálba,
meleg szájra vágyom még, de a pernyét hívom táncba,
láncba verve hagyom a trekkeket hátha,
valaki mindet összevetve megtalálja, minek mi a párja
Add a szíved nekem,
Hogy végre újra lelkesen,
bízzak másban,
ne csak az írásban
refr[x2].
Add a szíved, add a lelked,
hogyha tetszett, ezt a reppet,
ezt a verset, neked ajánlom,
hogy egy dallam téged is magába zárjon,
Adom a szívem, adom a lelkem,
adom a reppem mert itt vagytok bennem,
adom az életem, adom a mindenem,
adom a két kezem ez maradt velem
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
