|
|
|
FMaN:
Partot ért itt egy új világ,
vizes homokban ég, nem tudja mit lát
de nem tudja még, azt, hogy hova tér
Smile of Hell:
Ez itt éget mint a láva, míg te elmerengsz a mába,
a jövődet mások írják, te meg kapkodhatsz utána,
szélesre tárva, az élet palettája,
míg te önmagadnak hazudsz addig leomlik a bástya,
szétesik a kártyavár, halott ez a föld,
rég lehullott a csillag ami valaha tündökölt,
rég kiégett a tűz, ami belőled és belőlem,
itt az élet újabb mérge, hogy a vénámba belőjjem,
szeretők és maródás, szerelem és csalódás,
lerágott körmök, kábulat és halódás,
nem én választottam ezt az életet magamnak,
de így üzenek azoknak, kik utánam maradnak
Refr[x2].
Ha ez az élet én kérek még egy kört,
én vagyok a csillag mi fenn tündökölt,
világítom utad, az utca porát,
mindig csak előre a változásért tovább
FMaN:
Az, élet nem habos torta, figyelj az utolsó szóra,
a sorrendre, és, hogy mit írnak az árusorra,
drogok, fegyverek, szex ,na most mi lesz,
nem mindegy a végén, hogy ki veszi,
ki vette ki a részét, tartsd szem előtt a mércét,
mert a valóságban lelőnek akár egy récét,
barátok nem léteznek, csak céltársak,
akiket összetart az ügy amiért előre vágnak,
a mának már értelme nincsen, majd csak holnap,
amikor a tetteid már befolyásolni fognak (YOOOO)
Refr[x2].
Ha ez az élet én kérek még egy kört,
én vagyok a csillag mi fenn tündökölt,
világítom utad, az utca porát,
mindig csak előre a változásért tovább
Filo:
A képen nekik dekor vagy, úgy szívom néha behorpad
a homlokom, a gondokon gondolkodom a szefóm nagy,
hallod te hogy vagy? huszonhárom beforrt agy,
mert hallgatod a más szarát, de leszarják, hogy te hogy vagy
aah, én ezt választottam szerepül,
hogy beleőszülünk a világba, hogyha majd beleszül,
középszinten, kábítószerelemül,
beszél az életem, egy kád vízbe belemerül,
aah, néha kimaradnak nappalok,
mert dobó kockáztatok, minden mert fasz vagyok,
borított asztalok meg kényelmetlen székek,
én itt klassz vagyok, ti gazdagok meg szépek
Refr[x4].
Ha ez az élet én kérek még egy kört,
én vagyok a csillag mi fenn tündökölt,
világítom utad, az utca porát,
mindig csak előre a változásért tovább
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
