|
|
|
| Előadó: | Grund |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tornai Dávid Tornai Bence Rácsai Mátyás Bence Urbán Bence Gellért |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mondd, mit szólsz,
Mikor mit mondasz,
És mit kérdezel,
Ha tudod a választ?
Mondd, mit gondolsz,
Mikor mire vágysz, és
Kire vagy mérges,
Ha mit kiabálsz? Hé!
Ne nézz rám,
Én nem hozzád beszélek!
Körbe forog a világ,
És én semmit se értek…
Mondd, hogy mi van,
Mondd, hogy mi van!
Muszáj megtudnom,
Eddig bírtam!
Mondd, hogy mi van,
Mondd, hogy mi van!
A szívem már
A torkomban dobban!
Hát mondd, hogy mi van!
Mondd, mit hiszel,
Mikor mire vársz, és
Mit remélsz,
Mikor készen állsz? Vagy
Hová indulsz,
Ha mire mész?
Mondd, mit akarsz,
Mikor nem beszélsz?
Remélem zavarok,
Remélem zavarok!
Csak figyelj rám,
Mást nem is akarok!
Hidd el nekem,
Én addig maradok,
Még végre végül
Választ nem kapok!
Mondd, mit keresel,
Mikor mit találsz,
És hová sietsz,
Mikor helyben állsz?
Mondd, mit titkolsz,
Ha mit nem tudsz,
És mit hiszel el,
Mikor mit hazudsz?
Felejtsd el!
Én nem tudom, mire várok.
Még mindig szédülök,
És biztos pontot nem találok…
Mondd, hogy mi van,
Mondd, hogy mi van!
Muszáj megtudnom,
Eddig bírtam!
Mondd, hogy mi van,
Mondd, hogy mi van!
A szívem már
A torkomban dobban!
Hát mondd, hogy mi van!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
