|
|
|
| Előadó: | Dózis |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dó-zis.. Paks para. Idő Urai staff. Fa végtelen történet.
Megragad a Nuk-Nuk-Nuk-styleámánná..
Na itt a szó ami hívó,
Kirívó, Norba top nívó.
Jelentkezik, teszik,
Az MC-k nem cseszik,
A frekvenciát át, át szelik.
Összeállt a possie, a cityket összekötő alagút.
A földalatt megnyitottuk a kaput.
Velünk a szervezet, ha elindul és tomból,
Mint a PNC ha rockkól.
Ha sokkól a ganja, a szex, a rap, a graff.
Itt aki egyszerre több lóra tesz,
Biztos a siker. Ha szenvedélyes a játék,
A konkurencia késztet, fél nélkül nincs árnyék.
Nem győzhet mindenki; aki benevez bár,
Sláger nem lesz, a probléma nem ez.
Azt talán észreveszed mi kell ehhez?
Kanna, mikrofon, egy-két lemez?
Itt a Norba, itt a Bankos, itt a Dózis, itt a Firma.
A hangfalhoz szegez a szenvedély. Na itt a lista,
Mik valóra válnak, a vagonok lábra állnak!
Alagút szemeken át mozognak, robognak.
Mikor véget ér a nappal: Sötét lesz alul-felül.
A dobhártyára feszül a csend, a levegő lehűl.
Mi akkor kelünk, mint egy felborzolt hajnali álom.
A sztárom, a károm nyakörved lesz. Nincs szánalom!
A pórázon a bilétám, te füstölsz a nevektől,
Reszkess mint szar a legyektől, a vad tegektől!
Tiszta víz a pohárba, csábít az éjszaka?
Bódít a fame szaga? A betűk hada?
A hírnév, a style, a crew-m Nem lesz vége soha!
Amíg élek az élen én leszek a peron rabja!
Ha lekaparsz kapsz újat, élet a halál után.
Az Idő Urai, Dózis itt a földalatti karnevál!
Beléptem a képbe, akár Neo a Matrix rendszerébe.
Hip-hop tengerébe élve, sötétből a fénybe.
Az Idő helyett Ura, meg az atom city fura duma,
Pest megyei bázis, meg a Dózis dunai flotta.
Újra bemutatja termékét, csak most, csak itt!
Mint az atomvillanás vakít, a nukleár megszakít.
Mint a szombat éjjel, 1001 éjjel,
Maximális szenvedéllyel!
Szabálytalan időközökben, megtoldva az égi fénnyel!
Vényre nem kapható, a földalatt adható.
A piacon ezt nem látod, a discoban sem hallhatod.
Szenvedélyem, veszettségem: szívembe tüze ég-ég,
Beindulok, belendülök, nem hagyom abba még-még.
Nem légből kapott régi ötlet, felforog a téma-téma.
Akárhányan összegyűlünk, közöttünk nincs tégla-tégla.
Szenvedélyem motivál. Jane az örök felkelő.
Itt vannak az Urai, hát megnyúlik az Idő.
Napra-nap, hétre-hét, évre-év-év.
Legyen a tied a nappal, mert úgy is enyém marad az éj-éj.
Káros szenvedély, éjjel rabló az apja,
Támad a két, mert itt van a két Fanka-Maharadzsa!
Haha! Idő Urai stylámánná. Nuk-nuk-nuk style.
Na ki a Jonny van itt, a mikrofonnál?
MC Factor diktál, mert ha áll a bál,
Akkor kiabál az old smoke, ez style-style!
Chek. Az Idő Ura felkelt! Paks respect!
Gyertek, ha nem féltek. Félrebeszéltek.
Speciálisan kódolom az üzenetet, érted?
Meglehet a stílusom, most neked nem kedves,
De csak én mondom meg valójában: Mitől leszel nedves!
/Itt van a spanom, Face da Pooh! itt van az ??????????/
Yo! Itt a raszta, ragga, nigga, Nospa rodeó brothe-aha-haha.
Lehívtam pár srácot, remélem már látod.
Nyomul a gang, ha a zenémet játszod, jó na hallod?
Ha frankó a jelszó, akkor 2 lemezjátszó.
E-na, mikrofon uno, gratuláció! Formáció?
10 hites kombó a reakció! Haló-haló,
Budapest, Dózis. Pezsgőrázó...
Itt a Bankos, itt a Norba, itt az Azure, itt a Nospa,
Itt a Blantos, itt a Szitukya, meg a Face - szóval az Idő Ura!
Megfog, megragad, nem hall emeletet. Beléd vájja magát,
Ecseteli neked most az atomcity brigád, héj-hé!
Itt a Szityu, meg az Idő fura Ura. Hallelujjah!
Ez az ami kell, a tököm akár a bunda.
Tét nélkül teszem a dolgom, egy sanszot már kaptam.
/Akkor megérte! Mert felértem, megnyertem és még is maradtam!
Hát persze hiszen a keleti muzsika kemény, nincsen pardon.
Vigyázz! Megráz! Ne tétovázz! Én még hallom./
A mélybe leránt az ördög, én még kapaszkodom, de nem látom
Az esést, a menekülés,-ha jól látom- millió veszélyt rejt!
Elfelejtettem, elrejtettem, észrevettem!
2-en az Idő Urai, na meg a Dózis a parketten!
Itt van neked a trekk, egy újabb állomás a felszínen!
Szájbavágott Dózis, és most Azure itt a helyszínen!
Lökd a dupla dózist ide nekem, egy helyett.
Csak két jegyem maradt megint, a többi elveszett.
Ízlés kérdése az egész, ez is meglehet.
Az előadás véget ért, de még mehet-mehet-mehet, hogy
Täifun. Mindenki új üveg után nyúl. A mikrofon árnyékában pár MC, a vendég köztük Azúr,
és ím egy újabb bravúr, ha Paks visszatért, és majd újra begyújt!
Rakd a segged mellém te is, mint egy kisgyerek.
Rapperek, kiket én is csak lent a térről ismerek.
Nincsenek, csodák viszont akadnak még biztosan.
Ezért jártam én is ismét erre kissé ittasan.
Hó-hó-hó! Na itt egy újabb balfogás,
Mert nyafogás, hogy az underground csak okoskodás.
Közbe nekünk még a napfogyatkozás se más, mint
Az a bizonyos adat, amitől úgy dagad, na basztava...
Napra-nap, hétre-hét, évre-év-év.
Legyen a tied a nappal, mert úgy is enyém marad az éj-éj.
Káros szenvedély, éjjel rabló az apja,
Támad a két, mert itt van a két Fanka-Maharadzsa!
Napra-nap, hétre-hét, évre-év.
Legyen a tied a nappal, mert úgy is enyém marad az éj.
Káros szenvedély, hangja: tap-tap-tap-tatta,
Támad a két, mert itt van a két Fanka-Maharadzsa!
A tizennyolc főt számláló zenekar július 3-án a főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén lépett fel. Tizenhárom énekessel, öt zenésszel és egy, háromtagú fúvós szekcióval álltak színpadra. A Budapest Bár monstre koncerttel ünnepelte a fennállása tizennyolcadik születésnapját.
Én a bánatomat mindig kifogom videó itt.
A Budapest Bár az elmúlt, közel két évtized egyik legkülönlegesebb társulása a hazai zenei életben. Farkas Róbert a magyar zene paletta ikonikus előadóit és zenészet összefogva dolgoz fel filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és egyéb híres dalokat úgy, hogy azokat mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében, újrahangolva adja elő a formációval. A rendszeresen koncertező Budapest Bár a sokak által ismert dallamokat, a rég elfeledett kincseket önti a mai kor közönsége számára is élvezhető formátumba.
A csapat eredetileg egy lemezt tervezett, 2025-ben azonban már elmondhatja, hogy 1500 koncert, 10 lemez, egy könyv, egy film, és sok-sok lehengerlő pillanat van mögötte.
Az este keretében fellépett a Parkban a formáció teljes tagsága, azaz: Behumi Dóri énekes, fuvolista, Farkas Richárd bőgős, Farkas Róbert zenekarvezető, hegedűművész, gitáros, Ferenczi Bora énekes, Ferenczi György énekes, szájharmonikás, Frenk énekes, Keleti András énekes, dalszerző, Kiss Tibor énekes, dalszerző, Kisvári Bence dobos, Kollár-Klemencz László énekes, dalszerző, Lovasi András énekes, dalszerző, Mező Misi énekes, Németh Juci énekes, dalszerző, Ökrös Károly harmonikás-zongorista, Rutkai Bori énekes, dalszerző, Szűcs Krisztián énekes, dalszerző, Tóth Vera énekes és Ürmös Sándor cimbalmos.
Nem meglepő, hogy kik kapták a legnagyobb tapsot
Fellépésük már a korai években kultikussá vált a Budapest Bár koncertjein. Ők azok, akik már a formáció előtt is a hazai zenei élet kiválóságai voltak a saját zenekaruk élén. Kiss Tibi és Lovasi András a legrégebbi motorosok a Bár életében, ahogyan Németh Juci is. Az énekesnő nem csupán énekelt egy dalt, hanem szórakoztató mesét is kreált hozzá, amelyet úgy adott elő, mintha egy mókás színdarab vezető színésznője állna a színpadon. Szórakoztató és végtelenül energikus volt a produkciója.
Mező Misi fellépése közben a Park stábja is táncra perdült.
Kollár-Klemencz Lászlóra egyszerűen nem lehet nem figyelni
Kollár-Klemencz László korábbi saját, Kistehén nevű formációjának ikonikus dalával, az Ezt is elviszem magammal című szerzeménnyel tarolt és kapott elképesztő tapsot. Az író-költő-énekes-dalszerző napjaink egyik legizgalmasabb jelensége a hazai kulturális élet palettáján és ez szinte tapintható volt a közönség rezgéseiben is.
Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven frontembere vitathatatlanul a hazai alternatív zenei élet legnépszerűbb előadója volt, két évtizeden keresztül. Majd amikor pár évvel ezelőtt – szintén a Budapest Parkban – a HS7 visszatért a színpadra bebizonyosodott, hogy mit sem veszített erejéből mindaz, amit az énekes és a köré épült minőségi muzsikálás képvisel. Ezen az estén a Húszezer éjszakás kalandot énekelte a Budapest Bár koncertjén.
Természetesen Rutkai Bori, Ferenczi Bora, Frenk, Behumi Dóri és Ferenczi Gyuri és a többi énekes is visszatért a színpadra a második felvonásban is. Mindenki olyannyira együtt lélegzett a produkcióval, hogy egymás dalait is – stílszerűen – bárként berendezett színpadon ülve nézték végig.
A Szilvafácska továbbra is osztatlan sikernek örvend
Az egyik legnagyobb ovációt a Lovasi András tolmácsolásában csúcsra járatott és a streaming-listák alapján is az egyik legnépszerűbb dal, a Szilvafácska zsebelte be a Parkban.
Ezt a nótát a tizenegynéhány éves lányok is teli torokból énekelték, s bár szokatlan volt hallani tőlük, hogy “nőjj nekem, hadd legyen a Bandi bának pálinkája”, az este hangulatához abszolút illeszkedett.
Az este végén kizárólag a zenekar játszott
Vérbeli cigány ritmusokat hallhatott a közönség, a zene iránt alázatos, a hangszereiket mesterien bűvölő zenészek tolmácsolásában.
Énmellettem elaludni nem lehet videó itt.
Kiss Tibi Tóth Vera kettőse zárta az estét
Az Eurythmics, Annie Lennox és Dave Stewart időtlen klasszikusával, a Sweet Dreams-szel léptek fel, amely természetesen a Budapest Bár-dalok stílusában, az egyik leginkább nagyívű hangszereléssel szólalt meg.
A teltház-teremtette hangulatot, a hömpölygő tapstenger képét, rengeteg boldog arc látványát és a táncoló staff-os lányok emlékét is hazavitte a koncertlátogató a Budapest Bár születésnapi koncertjéről.
A Parkban készült, tavalyi koncertvideó itt.
Fotók: Budapest Park Facebook
