|
|
|
Egyszer volt, hol nem volt,
a lényeg, hogy nagyon messze.
Nem egy hazugságos story,
megtörtént persze.
Túl az óperencián,
a mese hősök földjén.
Egy kicsiny városkában élt
sok apró termetű lény.
Manó dalokat dúdoltak és
manó nyelven gügyögtek,
manó szörpöt ittak és
manó szappannal fürödtek.
Volt köztük egy lány,
picit más, mint ők.
Mindene manós,
csak éppen magasabbra nőtt.
Több, mint másfél méter,
folyton gondolkodtak rajta.
Ekkorát még nem látott
egész manófalva.
Egyszer tavaszkor
beköszöntött a kamasz kor,
Sok durva szót kapott
egy-két szakasztott paraszttól.
A menő manó csajok
hamar féltékennyé váltak,
Mert ez a leányzó kellett
minden manó srácnak.
Okolták eleget,
Csúfolták eleget,
Mindenki nevetett,
de egyszercsak elege lett
a kalandokból,
a koboldokból,
Majd máshol boldogul,
de innen el bandukol.
Sütött egy pogácsát
meg rendelt egy pizzát,
Hogy legyen mivel megtömni
a pici manó pociát.
Apuci kocsiát vezetni
még nem tudja,
De tele van a puttonya,
így nem juthat sehova.
Felszállt egy vonatra,
az majd leteszi valahol,
De elszenderül,
míg a gőzmozdony zakatol.
Refrén 2x:
Egy manó a távolból
Most bújt ki álmodból,
Aki szomorú rá gondol
Ő azonnal kárpótol.
Árkon-bokron túl, ahol
már nem létezik való,
Onnan jött hozzánk ez a
kedves kis manó.
A történet folytatódik a
világ másik pontján.
A Budapest Keleti pálya-
udvar jéghideg peronján.
A padtól borzon,
a hely neki nem való,
Hát betakarózik a pokrócba
az iciri-piciri manó.
"Hahó-hahó gyertek
figyeljetek rám,
Én egy manó manó vagyok,
aki hidegre nem vágy."
Hát arra járt egy néni:
"Én itt lakom nem messze,
Csak mosogass, ne toszogass
és nem lesz gondod szem se."
Teltek múltak a hónapok,
az évekből is több lett,
Ellustult a leányzó,
nem dolgozik többet.
Eszébe jutott, hogy jobb volt ott,
Hiányoztak lassan a koboldok.
Hát felcsatolta nyomban a manókorcsolyáját,
Elindult pasizni, átélte a kor csodáját.
Oly sokan csodálták, hogy nem tudja mit kezdjen,
Beszerzett magának egy srácot Budapesten.
De egy manökken manó,
nőnek egyszerűen több kell,
Mint egy 10 évesnek látszó,
korcsolyázó tökfej.
"Hát szerbusz te fiú, jaj de ne
sírj úgy értem,
Jól meg leszek nélküled,
neked megígérem."
Refrén 2x:
Egy manó a távolból
Most bújt ki álmodból,
Aki szomorú rá gondol
Ő azonnal kárpótol.
Árkon-bokron túl, ahol
már nem létezik való,
Onnan jött hozzánk ez a
kedves kis manó.
Mindent más fele terelve,
Egy egészen új mederbe,
Volt közben szerelme,
De bele volt nevelve,
Hogy az élet csak egy móka,
De te tévedsz manóka,
Nehogy a habos tortáddal
dobjanak majd orrba.
Sorba,sorba falta csak
kobold-kobold hátán,
Csak meg ne ilyedj egyszer,
mikor ott maradsz árván.
De átlátott mindenen,
mert ügyesebb, mint más lány,
Ha nem tetszik neki valaki,
holnap már másnál mászkál.
Elismerem már sok mindent láttál,
De bele estél abba, amit magadnak kiástál.
De pásztázó szemmel figyel,
ki az aki mellette áll még,
Értsd meg, hogy a szív nem játék.
Ha megérted megérted,
ha nem akkor mindegy.
Abraka dabra,
némi varázsport hintek
az arcodra, hogy ébredj,
hasadra süt a nap,
De a történet ott maradt,
a szemhélyad alatt.
Refrén 3x:
Egy manó a távolból
Most bújt ki álmodból,
Aki szomorú rá gondol
Ő azonnal kárpótol.
Árkon-bokron túl, ahol
már nem létezik való,
Onnan jött hozzánk ez a
kedves kis manó.
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
