|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Tovább is van, mondjam még? |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | 4:12 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Deseő Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bal láb, bal láb, jobb, jobb
Bal láb, bal láb, jobb, jobb
Bal láb, bal láb, jobb, jobb
Bal láb, bal láb, jobb.
Igaz az első pár lépés még égés mert bizonytalan érzés,
Így pont ezekből adódhat sok kérdés.
És ahhoz, hogy minden esetben tényleg okosan válassz,
Be kell látnod szomorúan, hogy mindre kell a válasz.
Akár a kezdet kezdetén most is ugyanúgy kell, hogy akard,
És sose takard bármeddig tart.
Mert a kitartás pajtás ami előre visz,
De tudjuk csak az halad, aki a lépésban hisz.
Hisz, ha lépésre osztjuk legyen az első, hogy felállunk,
Igaz, hogy ülni könnyebb, de így sokkal többet látunk.
Állni viszont nehéz, de sok új dolgot szül,
Ám ha nem piszkálnak valamit, akkor lassan leül.
Ezután jöhet finoman a menet,
Majd egyre bátrabban attól függően hogyan mered.
De vigyázz, aki mindig kapkod messze sose jut,
Szóval ne ugráljon az aki még menni se tud.
Refrén:
Előbb a bal láb, bal láb, majd utána a jobb
Hidd el ez is előbb-utóbb menni fog
És hogy ha elesel, kelj fel, aztán csak okosan
Mert pontosan te tudod, hogy hogy jár aki rohan.
És bal láb, bal láb, majd követi a jobb
Mert nem a haladás az ami rajtad kifog
És hogyha felkeltél sose félj attól hogy elesel
Higyj nekem a legboldogabb közülünk majd te leszel.
Az első iszonyú fontos lépés az, hogy megtanulunk állni,
Állva várni, és így közben jöhet bármi meg tudsz majd állni.
És ennek tényleg hasznát veszed,
Amikor majd a dolgaidat egymás után teszed.
De elegendő egy gyenge szellő és máris,
Kidőlt a sorból mindenki aki billegális.
Hisz lehet Párizs, Róma, New York vagy Peking,
Helytől függetlenül szinte minden ember meging.
Kering, megszédül, ki tudja mitől?
Ám a megszédített ember jóval hamarabb kidől.
Kipottyan, megroggyan, jöhet a váltás,
De egyszerre csak egyik félnek lehet rossz az állás.
Ha mégsem így történik ne nagyon áltasd magad,
Igaz, hogy végre már állsz a világ mégis halad.
Buktatókkal van tele de azt sose feledd:
Hogyha mindig felkelsz biztosan megállod a helyed.
Refrén
Az állás már megy, a menés meg még áll,
Az alsó végtagok közül egyik sem reagál.
Bár amíg a felsőknek szinte semmi gondja,
Az alsó a sok terhet mind-mind a lábán hordja.
Ez szinte csodás, mondhatnám remek,
Mert ettől stabilan áll a láb és lépés közbe nem remeg.
Úgyhogy ne halassz a feladat hiába ravasz,
Jöjjön az első megmozdulás, az első arasz.
Csak óvatosan, ügyesen lábat emelsz,
A mértékét az szabja meg hogy mekkorát mersz.
Kezded érezni, hogy ebbe örömet lelsz,
És hoppá, a földről jobb, ha felkelsz.
Jól tudom, hogy fáj, de nem a büszkeségtől dagad,
Töröld meg a szemed és porold le magad.
Ha valami nem megy soha ne csak a folyamatra fogd,
Eddig balul sikerült, de ezután jöhet majd a jobb.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
