|
|
|
| Előadó: | Fecó |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1.:
Duna parton sétálgatni látlak kedvesem,
Nem tudom, hogy mi történt, mert könnyes a szemed.
Hosszú hajad, szemed fénye most is rám ragyog,
Valami azt súgja nekem szerelmes vagyok.
Refr. (2x):
Mondd el kislány bánatod sír hallgatom,
Sírd ki magad kérlek most a vállamon!
Súgd meg halkan mi bántja a szívedet,
S meglásd majd, hogy könnyebb lesz az életed.
szóló...
Verse 2.:
Mostanában gyakran látlak minden reggelen,
Azóta csak bánatos vagy, s mindig könnyezel.
Egymagadban sétálgatsz a csendes éjszakán,
Letörölném könnyeid csak mondd el ami bánt!
Refr. (2x):
Mondd el kislány bánatod sír hallgatom,
Sírd ki magad kérlek most a vállamon!
Súgd meg halkan mi bántja a szívedet,
S meglásd majd, hogy könnyebb lesz az életed.
szóló...
Refr. (2x):
Mondd el kislány bánatod sír hallgatom,
Sírd ki magad kérlek most a vállamon!
Súgd meg halkan mi bántja a szívedet,
S meglásd majd, hogy könnyebb lesz az életed.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
