|
|
|
| Előadó: | Halott Pénz |
|---|---|
| Album: | Fogyasztás Előtt Felrázandó |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 3:30 |
| Szövegírók: |
Marsalkó 'Halott Pénz' Dávid Marsalkó Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ja, Halott Pénz
Visszatért a semmiből
A semmibe.
Odamegyek hozzá, kiteszem a zászlót
Nem érdekel mit vaker de meghallok pár szót
Keresztbe tett kézzel a fateromat szidta
Nem ezt mondta múltkor mikor a cigimet szívta úgy
El mint egy kémény úgy nyomom el a képén
Füstölög a végén beborul a kék ég üvölti hogy békét
Beköszön a playmate, a politika krémjét húzom le a wc-n
Ráöntöm a moslékot a maradék célt ér
A kommunizmus él még de bennem nem
A gyomrom megin’ miattatok rendetlen
Pedig csak egy könnyű kis tésztát rendeltem
Voltak jó napok és voltak rosszabbak
Voltak rövid napok voltak hosszabbak
Volt hogy elhittük azt amit nem kell
És volt hogy nem hittük azt amit el kell
Annyi hagymát ettél hogy csípi a szemem
Ott vagyok a szeren mint a Winehouse a szeren
kimondom és terem rögtön öt uncia
Büdös mint a Gizinek ott a Pál puncija. héj
Láttam már ezerszer azt amit ma láttál
Harkányból Sárvár megint integet az Ahbar
Elválik az asszony nem ez amit elvár
De a pénzt azért elviszi magával lekvár
Leszek otthagyta a Mergát a farát fölemeli
Vissza se néz, a szemeit a pénz mögé rejti
Úgy hogy ne is lásd azt amit ma elvitt
Minden ami meghitt a múlté csupán
Facebook-on a szultán
Friderikusz Kulkán
Kóka a Csurkán
Önmagukat kúrván
Hallod e ma Mehmet
Szoros az a turbán
Pécs egy ilyen hely lett.
Voltak jó napok és voltak rosszabbak
Voltak rövid napok voltak hosszabbak
Volt hogy elhittük azt amit nem kell
És volt hogy nem hittük azt amit el kell
Sétálok a városba’ gyrosos van mindenütt
300ért 500ért 2-t fizet egyet kap
A kisgyerek ma kedvet kap
tagelget az utcákon
Tökmindegy hogy mit ír föl
Csak lássák a spanok.
Nyár van és mindenki már irdatlanul kanos
De eltűnnek a Durexek potyognak a gyerekek
Halott Pénz a koncerten örökre berekedt
Cseréld le a kereket de ne az autódon
Előttem az utódom mögöttem a valagam
Nyaralnék én Malagán mindenkinek sara van
Én leszek a Padavan leülök a padra tán
Elhagytam a pendriveom iszonyatos para van.
Megy mint a karaván a jövőm túl halovány
Lebukok a víz alá följövök mint hableány
Kornyikálok németül a táj örökre kizöldül
Fegyverek helyett a szívem ami eldördül.
Mert tudod…
Voltak jó napok és voltak rosszabbak
Voltak rövid napok voltak hosszabbak
Volt hogy elhittük azt amit nem kell
És volt hogy nem hittük azt amit el kell
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
