|
|
|
BENÉ:
yo!
béke kell. ismétlem béke kell
tán holnap után lépek el, de éppenséggel érdekel
a sorsom. a borsom nem töröm mások orra alá
inkább csak a fejem mindenféle okosságon. naná,
hogy én vagyok ki tudja, miért mindenki ugyanazt a kört futja
évek óta, szó szót követ. sokan szeretik a zöldet ez világos,
de a repp paletta hiányos én úgy érzem. azoknak meg részvétem
akik szerint nem. akik szerint nem. akik szerint nem. akik szerintem
talán nem figyelnek oda, vagy csak szimplán ostoba egyszerű lelkek
isten kezét elengedve folyton szart kevernek
a másik meg mióta csak lemászott a fáról
a pénzt isteníti egy rohadt bálványt sztárol. és gyűlöl
mindig mindekit aki egy kicsikét is más.
de azt pontosan tudja, hogy itt ki is a hibás.
az ujjak egymásra mutatnak, ugatnak a szolgák.
persze, hogy van olyan aki ezzel is jól jár.
oszd meg és uralkodj ez ismerős lehetne.
még is legtöbbünket manipulálják hetente.
egyházak, pártok... mégis mire vártok?
a szemben állás higyjétek nem áldást hoz rátok.
persze most anyáztok,
hogy rímeim közt is bizony ott az indulat
de a dühödt szó most ezennel végképp rámutat
hogy béke nélkül, lélek nélkül a semmiért égtek el.
rámutat, hogy béke kell. ismétlem béke kell! béke kell! béke kell!
REFRÉN:
míg nincs béke a föld tekén mindig lesz új költemény
mely új arcokat szólít, és az eszme körbe ér
azt mondom béke mert: mindennél többet ér.
színtiszta energia, mely közted és köztem él.
M-DEW:
még föl se fogtam torz a kép, ez impresszionizmus, hogy Dope Man után ki legyen még hip-hop antikrisztus?! hol ádáz bűnok lajstromát nyögi egész Sixtus. ez alvilági kápolna úgy dolgoz fel mentálisan mint baromfit Bábolna és úgy zár magába mint reklámok i-podja. az érzéseket szív helyett már online tárolja. de akárhogy is tapasztaltuk tilos bármi jó, mint megalakult gittegylet a Tilos Rádió. csak zengi ami földalatti a rap trekkjeit. körüllengi minden ember zsigerszerveit. és leadják a klipünk amolyan körkapcsolásban, hogy az egész ország de legalább Győr-Sopron lássa haver. nem vagyok sztár, mint Ignótusz Pál de ha kilépek az ajtón rám is mikróbusz vár. utálod, vagy nem jött be az intró cucc? kár. bár meditatív lótuszban zengik már kórusban, hogy a gádzsi déli pólusa mindig irtó jól zár. buddha is csak azt mondta az élet örök lét és mindezt tudva voltak akik körberöhögték. most atomokra bomlok szét nem fűtenek enzimek. tudományos látlelet rólunk haver ez minek? megérett testileg mit kimondtunk de fals. ne szívjad el a levegőt, hogy életben tarts. ha sok vagyok még erőlködj, hogy félbe hajts. a magyar mellett english avagy éppe dajcs. szimplán a kín szívpárbaj ím legyen tisztán a rím. szívpárbaj ím legyen tisztán a rím.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
