|
|
|
| Előadó: | V.S.O.P. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mucsi Lajos Solymos ádám Barbier Bálint Szrapkó Zoltán |
|
Gyurkovits Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bahamák, körülöttem pálmafák
mint a nagykaraj, úgy vonulok át
a kezemben a napolaj, édesek a csajok
egy big bahama joe-tól teljesen kivagyok
még a nap is úgy érzem ma körülöttem forog
vágjuk partiba a nőket - benne vagyok
ahogy nyomulunk a vízben, a partra nézek:
a lányok de gyönyörű szépek
nincs gond, ha kint vagyok a parton
egész nap csak a csajokat oltom
és ha eljön az este, mindig nyitva van az ajtóm
ha valaki jön, a bulit egyből tartom
mert nekem így jó, ilyen az élet itt
- nem kell más, csak a lényeget -
mert van elég szép lány, meg nagy ágy(úú)
és itt van nekik a három nagy ágyú
gurul a ..... haver így pont jó
itt a tequila sunrise és füstöl a joe
best life cabrio benne .....
mellettem ………
mitől igazi a nyár, mire való a steksz
csak a buli (ahh) V.S.O.P. szex
es tetszik …….. candy
a pálmafa alatt V.S.O.P brandy
ice mit csinálsz, hogy ha enyém a lány
mert nálam van a le haha bahamak
negyven lábas sport jacht
kint vagyok a vízen
igyál csak baby, az Szrapto majd fizet
de kavar felettem mindig csakis ugyan úgy
a zene diktál a fantastic klub
napsütésben ring a kicsi hajó
spanjaink Mr. Gino es
nem szaroznak sokat, itt is nyomjak a bulit
pörkölik a joe-t, aztán meg a jet-sky-t
en is nyomom a casinot, ha van egy kis időm
de a tangádtól baby, elhagy az erőm
egy porto finoval a kezemben
es egy nagy köteggel a zsebemben
hát lássuk bahamat, hogy milyenek a lányok
a víznél, na mondd mit látok
rendelem a crystalt, de hol van gino papa
a medencében, a csajokat óvja (ha-ha)
hát ugrom én is, csobbanok egyet
a vízben úszva bámulom az eget
és arra gondolok, hogy milyen itt a buli
nem megyek el innen egy ideig az tuti
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
