|
|
|
| Előadó: | Purestyle Division |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Cupi Rain Csiszti |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Cupi:
Amíg két lábon álltam, azt hittem, hogy nem esek el (haver)
De simán betépek ember a Nemecsekkel, ha kell
A vörösingesek helyett meg majd jöhetnek a kékek
Akik úgyis baszogatnak majd, hogy milyen jogon tépek.
Itt minden este új szerelem, és egyel több pohár
Valahová fordulni kell, amikor elszakad a fonál.
A lényeg, hogy az pia hatása legyen mihamarabbi,
Hogy már hiába imádkozzon értem Mihama rabbi
Barátságokat építek, csak kurva kevés a malter!
Évek óta a kibaszott pénztelenség ami fal fel!!
Azért iszom koccintóst, mert minőségire nincsen
szerintem van Isten a pszichoanalízisben!
Ha élne még biztosan beismerné a Freud is
Mindenki szemetet hagy maga után, de nem használnak partvist
Ezért tart itt nézd meg ez a rohadt stílus
Mert ilyen közhely rímek vannak, mint a stílus, meg a vírus
Rain:
Szellemekkel alszom, a lámpa rajzolja az átlókat
de színesek az álmok, mert a valóságba átlógnak
elátkoznak, ha a víz tükrében látlak csak szépnek
a kertbe mentem rózsáért, de csak nárciszokra lépek
régen egy béna csillag is villanykörtének tűnt
de ez a szar mese akkor se lehet a történetünk
ha 100 év a magány, és Csipkerózsika se féltékeny
De ma még pózoljunk együtt az utolsó fényképen
Akkor a Móninak egy ájlávjú, a Szilvinek egy zsötem
Én is moziba voltam, de nem farsangra jöttem
ahol az álarcos jelszavakkal játszanak a percek
De ha itt mindenki királylány, én maradok papírból herceg
Kék lakmuszpapírba tekert vörös tulipán
Nekem meg inkább a zöldtől táguljon a pupillám
De mér szűkül a látókör, minden színfolt miatt
mér csak buborék a hangom, ha ez az Új világ szimfónia?
Csiszti:
haver én olyan rímet csavarok, hogy márkás mint a Vagabond
ha emberek közé megyek, a szemem eltakarom
csak ücsörgök a fapadon, elkap a közöny
mert legtöbbször a világhoz nincs semmi közöm
csak a szöveget lököm, aztán lépek
hisz én is csak attól félek, miről mások beszélnek
ahogy peregnek az évek, csak vedelem a mérget
nekem a hip-hop meg a szerelem az élet
hát nézd meg, nézz rám, csak bámulok némán
a testem mozdulatlan, de a lelkem meg vért hány
én (az ember) a világnak legalja
rombolni bátor, de gyáva hogy bevallja
eladja magát kis apró részvényben
de mohóvá válik az ördög képében
ilyen az ember, újra és újra féltékeny
csak bolyongunk ezen a kurva térképen.
Refr:
álmok vagy rémképek, megmarad vagy szétszéled
a kurva hétköznapok lassan széttépnek
sokan csak tépnének, mások viszont lépnének
mindenki magának rajzolja a térképet
de ha nincs más a zsebedben csak papír darabok
te se arra vágysz amid van, hiába tagadod
mi cselekszünk, amíg te a töködet vakarod
ez csak egy kortünet, értsd ahogy akarod
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
