|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | A telep csicskája |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 4:45 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A telep csicskája messzire jutott,
Pedig állítólag mindenki elöl csak futott,
És hidd el, hogy semmit, nem felejtettem,
De ilyen esetre én nem igen emlékszem,
Ám azt tudnotok kell, hogy akik ezt mondták,
Azok közül a legtöbből én csináltam nagyot,
És miután róluk, a kezemet levettem,
Azért utáltak engem, mert megbuktak szépen,
És vannak továbbá, akiket nem ismerek,
Ők csak a szimplán, kurvára irigyek,
Ilyen ez a kerület, nem gratulálnak,
Ha valakinek bejön, csak stuffoskodni szoktak,
De erre is szarok, ha majd szívom a véred,
Abból ám semmi jó nem származik neked,
Csak hisztériázol, mint aki kiborult,
Hát fogd magad tesóm, és le is út, fel is út.
[refrén:]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok.
Nem szégyellem a TK-s Lacikát,
És nem is titkolom azt a sok sétát,
Amit a Dodóval tudod, a nyolcba tettem,
Mert ezek voltak az idők mikor eldöntöttem,
Hogy nem jutok olyan, sorsra mint mások,
Akiknek az életét te nap mint nap látod, dugába dőlni,
És odafönt az isten sem azért adta nekem a tehetségem,
Hogy a sitten rohadjak, vagy a föld alatt legyek, idő előtt,
Mikor még idefönt az élet is tartogat fontos célokat nekem,
Ami abba testesül meg, hogy elmesélem, ahogy élnek a magamfajta zsiványok,
És mivel a többségnél sokkal gengszterebb vagyok,
Rábuktak a Lackó faszára, így lett Dopeman a telep csicskája.
[refrén:]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok
Miután megismerték a nevemet,
És általam legendává vált ez a nyolcadik kerület,
A telep csicskája, segített ahol tudott,
És 1-2 új csapat , egyből be is futott,
És sosem volt szükségem idegen tollakra,
Még ha valaki ezt is gondolhatta volna,
Én százszor akkora, bandita vagyok,
Mint aki engem kritizál, és ő még makogott,
Mikor már úgy vakertam, mint az álom,
És a színpadon álltam igazi csicska módón,
A tömegek meg várták hogy mit is mondok nekik,
És a csicska dumáját, úgy látszik szeretik,
Mert még az évek múltán is díjazzák,
A barmok meg a betont firkálják,
És ők ennyit tudnak, meg max. ülnek a padon,
Sok szerencsét frájer, túl sok a dolgom.
[refrén 2x]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok
[refrén 2x]
A közkedvelt Gen Z előadó és szerző, Moriones felfedi újabb dalát, mely egyben negyedik stúdiólemezének címadója és a produkció idei leglátványosabb koncertjének fantázianeve is.
A futball-világban is ismert, spanyol eredetű szó, a „remontada” az újjászületést, a sorsfordító győzelmet jelenti; Moriones számára még többet, hisz egy igazán személyes történet inspirálta. És hogy mi volt ez az esemény? Az a szövegvideóval megtámogatott szerzemény lejátszásakor kiderül.
Július 9-én izgalmas új irányt tűzött ki az újhullámos sztár, Moriones „rum” című, nyári slágerével, és ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy nem nyúlt mellé a zenész, a rajongók továbbra is nagy szeretettel fogadják őt. A friss track jelenleg is a YouTube toplistájának egyikében szerepel tavalyi nagydobásával, az „EZ AZ ÁRA”-val együtt.
Moriones nem húzza tovább az idegszálainkat, most egy jelentőségteljes zenét oszt meg. Ebben eggyé olvad a nyár felhőtlen hangulata és az éjjeli sötétben olykor felerősödő melankólia is.
„Igazából a „remontada” az eddigi dalaim közül az egyik legtöbb érzelmemet hordozza, amitől kicsit tartottam is, de szükségem volt kiadni magamból. Az életünk alapját a szeretetnek kell adnia, amiért valóban hálásak lehetünk – és ami képes újra meg újra felemelni és újjászületni bennünk.
A mély pillanatokból kell erőt merítenünk. Néha ezek a pillanatok úgy kapcsolódnak össze, hogy egyszerre érezzük bennük a múltat, a jelent, sőt, még a jövőt is”
– mondta el Moriones, aki szerint az élet kvintesszenciája abban rejlik, hogy minél több érzelmet tapasztaljunk, akár negatívat is.
Ez az egész attitűd és hangulat leköveti az előadó budapesti nagykoncertjét, melynek az eddigi teltházas bulik után ismét az Akvárium Klub szolgál helyszínéül októberben.
Fotók: Moriones
