|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | A telep csicskája |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 4:45 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A telep csicskája messzire jutott,
Pedig állítólag mindenki elöl csak futott,
És hidd el, hogy semmit, nem felejtettem,
De ilyen esetre én nem igen emlékszem,
Ám azt tudnotok kell, hogy akik ezt mondták,
Azok közül a legtöbből én csináltam nagyot,
És miután róluk, a kezemet levettem,
Azért utáltak engem, mert megbuktak szépen,
És vannak továbbá, akiket nem ismerek,
Ők csak a szimplán, kurvára irigyek,
Ilyen ez a kerület, nem gratulálnak,
Ha valakinek bejön, csak stuffoskodni szoktak,
De erre is szarok, ha majd szívom a véred,
Abból ám semmi jó nem származik neked,
Csak hisztériázol, mint aki kiborult,
Hát fogd magad tesóm, és le is út, fel is út.
[refrén:]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok.
Nem szégyellem a TK-s Lacikát,
És nem is titkolom azt a sok sétát,
Amit a Dodóval tudod, a nyolcba tettem,
Mert ezek voltak az idők mikor eldöntöttem,
Hogy nem jutok olyan, sorsra mint mások,
Akiknek az életét te nap mint nap látod, dugába dőlni,
És odafönt az isten sem azért adta nekem a tehetségem,
Hogy a sitten rohadjak, vagy a föld alatt legyek, idő előtt,
Mikor még idefönt az élet is tartogat fontos célokat nekem,
Ami abba testesül meg, hogy elmesélem, ahogy élnek a magamfajta zsiványok,
És mivel a többségnél sokkal gengszterebb vagyok,
Rábuktak a Lackó faszára, így lett Dopeman a telep csicskája.
[refrén:]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok
Miután megismerték a nevemet,
És általam legendává vált ez a nyolcadik kerület,
A telep csicskája, segített ahol tudott,
És 1-2 új csapat , egyből be is futott,
És sosem volt szükségem idegen tollakra,
Még ha valaki ezt is gondolhatta volna,
Én százszor akkora, bandita vagyok,
Mint aki engem kritizál, és ő még makogott,
Mikor már úgy vakertam, mint az álom,
És a színpadon álltam igazi csicska módón,
A tömegek meg várták hogy mit is mondok nekik,
És a csicska dumáját, úgy látszik szeretik,
Mert még az évek múltán is díjazzák,
A barmok meg a betont firkálják,
És ők ennyit tudnak, meg max. ülnek a padon,
Sok szerencsét frájer, túl sok a dolgom.
[refrén 2x]
Én vagyok Dopeman, a telep csicskája,
Akiről ezt még csak a háta mögött mondta,
Az a sok szarházi, piti kis senki,
Aki szeretett volna ekkora csicska lenni,
Mert azt hiszed tudod, amit én tudok,
Ha ez így van akkor az mért nekem jutott,
Hogy a rap piac fölött uralkodok,
Hát ha ez csicskaság akkor én tényleg az vagyok
[refrén 2x]
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
