


| Előadó: | Cigányszerelem (operett) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gábor Andor Robert Bodanzky Willner Alfred Maria |
|
Lehár Ferenc |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Operett |
| Címkék: | Keressük! |

(Ilona):
Van egy csodaszer,
Én ismerem,
Mely ifjúságot ád,
Használja csak azt,
De szüntelen,
S hamar művel csodát!
(Dragotin):
Hát ez kitűnő, óh, drága nő,
Csak szerezze meg ezt a szert!
(Ilona):
Valódi kincs, receptje nincs
És nem patikus keveri!
(Dragotin):
Nos, mondja meg gyorsan nekem,
Mitől ifjul meg életem?
(Ilona):
Az életen át édes nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha zeng,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!
Ujjong, aki hallja
E szép zenét,
Mely harsog, de mégis oly lágy,
Örök virágnyílásra ád reményt,
És felpezsdül ettől a vágy!
Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos,
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!
(Dragotin):
E szer kitűnő, e szer csodás,
Szememben tűz ragyog,
Már azt hiszem, itt a jó hatás,
Megint legény vagyok!
(Ilona):
Mily kurta idő, ez szédítő,
De most bizonyítsa be hát!
(Dragotin):
Nos, mondja kegyed,
Hogy mit tegyek,
Követni fogom a szavát!
(Ilona):
Talán legjobban megfelel,
Ha engem szépen átölel!
S most hallja, csak hallja,
A nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha zeng,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!
(Dragotin):
A keringő ritmusa lágyan szól,
Ki hallja, meggyullad belül!
(Ilona):
A párját magához szorítja jól,
S eltáncol a vénség elől!
Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos!
(Együtt):
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."