|
|
|
| Előadó: | The Phabee |
|---|---|
| Album: | Nincs Hogy Nincs |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 2:20 |
| Szövegírók: |
Vinga Fábián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Deminek Productions |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ismerem, amik gondolatból lettek,
Amik fejből indultak, és mára végre tettek lettek!
Amit én gondolok ez lett, és nem bánom a másét,
Hisz nekem is van kávém, csak épp más alá alátét.
Sok az út, ami hosszan tart előttem,
Azon vágom már a buckákat, amiktől erősödtem,
Itt van nektek! Teljes kínálat a fejemből,
Már lassan szépet írok, hogy ne tartsatok a kezemtől!
Jól ismernek a szobrok, alatti terek,
De hogy te ismerj meg, span, ahhoz kellenek szemeszterek,
Így hát jobb lesz, ha megfigyeled a szempontot,
Ha az élet biztonságos, akkor én vagyok az elrontott.
De nem stresszelek, mint máskor,
Inkább kihúzom a táskám, abban sörnyitó van hátul.
Aztán leülök, itt egy 50-es, a zenegép,
Most adj rá egy kis hangot, itt a söröm, nyúlj a cigimért.
Úgy várnám, hogy néha kerüljön a gond,
De néha puha párna helyett, amit kapok, kopott rongy,
De nem számít, mert minden péntek "ivó-night"
Én Szűcsékkel piálok, ezért csak nem kapok bitófát!
Na milyen lett? Ugye megkérdezted anyád?
Én egy vagyok a sok közül, így ne várjál nagy csodát,
De ha neki megy, hogy egy bottal a vizet,
Akkor nekem sem kell több, mint egy pózer oltó szöveg!
A nagy kirakat, miben tengetik az egészet,
Meg bámulják a másikat, de nekik kéne szemészet.
Elgondolom, majd felírom a falra:
Én egy srác vagyok, a vérem lentre megy, és nem az agyba!
Míg én az vagyok, aki épp akarok lenni,
Egy kinti utcagyerek, nem egy kényesztetett benti,
És én ismerem, az életemet, tettem,
Örülök mi vagyok, és nem szégyenlem, mi lettem.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
