


| Előadó: | The Phabee |
|---|---|
| Album: | Nincs Hogy Nincs |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 2:20 |
| Szövegírók: |
Vinga Fábián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Deminek Productions |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ismerem, amik gondolatból lettek,
Amik fejből indultak, és mára végre tettek lettek!
Amit én gondolok ez lett, és nem bánom a másét,
Hisz nekem is van kávém, csak épp más alá alátét.
Sok az út, ami hosszan tart előttem,
Azon vágom már a buckákat, amiktől erősödtem,
Itt van nektek! Teljes kínálat a fejemből,
Már lassan szépet írok, hogy ne tartsatok a kezemtől!
Jól ismernek a szobrok, alatti terek,
De hogy te ismerj meg, span, ahhoz kellenek szemeszterek,
Így hát jobb lesz, ha megfigyeled a szempontot,
Ha az élet biztonságos, akkor én vagyok az elrontott.
De nem stresszelek, mint máskor,
Inkább kihúzom a táskám, abban sörnyitó van hátul.
Aztán leülök, itt egy 50-es, a zenegép,
Most adj rá egy kis hangot, itt a söröm, nyúlj a cigimért.
Úgy várnám, hogy néha kerüljön a gond,
De néha puha párna helyett, amit kapok, kopott rongy,
De nem számít, mert minden péntek "ivó-night"
Én Szűcsékkel piálok, ezért csak nem kapok bitófát!
Na milyen lett? Ugye megkérdezted anyád?
Én egy vagyok a sok közül, így ne várjál nagy csodát,
De ha neki megy, hogy egy bottal a vizet,
Akkor nekem sem kell több, mint egy pózer oltó szöveg!
A nagy kirakat, miben tengetik az egészet,
Meg bámulják a másikat, de nekik kéne szemészet.
Elgondolom, majd felírom a falra:
Én egy srác vagyok, a vérem lentre megy, és nem az agyba!
Míg én az vagyok, aki épp akarok lenni,
Egy kinti utcagyerek, nem egy kényesztetett benti,
És én ismerem, az életemet, tettem,
Örülök mi vagyok, és nem szégyenlem, mi lettem.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.