[Szimat]
Szürke napok, csak adok, nem kapok
A dalom hatalom, ez tart a talajon
A kocsim a babom, mibe belezár az élet
Egy idő után bármit teszel te leszel a véred
Mennek a kilóméterek
A labdám egy véreb, a sztíló rég beteg
Ha nyomom a frísztájlt igazán élek, ezt nézheted
Menekülök mindentől csak ez az egy élvezet
Maradt meg, én döntöm el, hogy ki vagyok, a karakter
A Szimat, ha láncra verlek azokat harapd el
A szükség marasztal
Muszáj egy levegőt szívnom a sok paraszttal
Ahol ülök szar asztal, jönnek-mennek a címek
Házszámok zsongnak a fejbe, mint a prímek
Az utcákon úsztatnak keresztül a rímek
Ahol tereket és időt már a képzelet hajlít meg
[Aaron]
Úgy szeretnék kitörni a zárkából
Kirepülni a valóság várából
Láthatatlan lények
Mik örökkön örökké a fejemben élnek
Úgy szeretnél elfutni a városból
Hol építhetek hegyeket az álmokból
Vágyak, képek
Nem tudom eldönteni, hogy most hogyan éljek
[Szimat]
Na ki vagyok? Egy kibaszott taxis
Fogva tart a cég, de megmarad a praxis
Szállítok én kiscsajt ki lasztis, részeget meg faszt is
Nézegetnek baszki itt full kemény a kaszni
Az mi? Úgy hívnak oda lábhoz, mint kutyáját a gazdi
Én megnyalom az arcát, remélem fog ragadni
Azt az egoja rohadni, és ha fog jattot adni
Hát csúszni fog a randi
Kapmi, velem nem lehet szarakodni
A2 mellettem figyel mellettem egy Szamorodnit
Bírod mi? Meghánytatlak geci!
Olyan vagy a szememben, mint cápának a sneci
Te csonti, mégis sokszor lenyelem, hogy legyen
Gyulai májas a kenyeren
Hát uraim figyeljék a kezem, hogyan teszem
Ezzel a veszett vassal a kanyart bedriftelve veszem
[Aaron]
Itt beizzik az abroncs a pályától
Mindig más az élmény az utasok szájából
És hátul csak bámul, mint birka
Cirka két kanyar kinyírna
Itt beizzik az abroncs a pályától
Mindig más az élmény az utasok szájából
Üvölt a zene, de hátul csak bámul, mint birka
Cirka két kanyar kinyírna
[Szimat]
Ha megtudnám tanítani, hogy éljetek rendesen
Nem csuknám le a szemem egy percre sem
De nap, mint nap szemetet szállítok és messze el
Ha megtudnám tanítani, hogy éljetek rendesen
Nem csuknám le a szemem egy percre sem
De nap, mint nap szemetet szállítok és messze el
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana