|
|
|
| Előadó: | After School Program |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lakner Lóránd Buday Bence Lakner Lóránd László őri Bálint Szabó Endre Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kiléptem, lenéztem, megláttam magamat.
Vennék én festéket s festeném falamat.
A portától csak három perc járóföld a Hold,
Kerestem, találtam is, olyat, amilyen volt.
Csak három perc járóföld innen az ég,
Csak három percre világítanak a lámpák,
Csak három percig marad a szemem kék,
Csak három percre engednek itt át.
Ez az élet de szép, olyan csuda bíborvörös,
Káprázok is rendesen, s az ujjam meg-megbökdös.
Ide-oda ténfergek, mint a férgek a fában,
Mikor lelek végre kincset a vízesés falában?
Csak három perc járóföld innen a liget,
Csak három percre csillognak a csillagok,
Csak három percig ihlet meg az ihlet,
S csak három percre lehetek itt boldog.
Végre leesett, végre van ecsetem
És mindenkinek végre elecsetelhetem,
Hogy valóban valódban nincs már mit tenni,
Fogni a festéket s a falra felkenni.
Csak 3 kerek percre kellene egy ketrec,
Melyben 3 pereccel, s 3 ecsettel festeni lehetne egy kertet,
Lefesteni csak eme 3 percet,
Melyben megannyi kerekperec dolgot mondatot pötyögtem,
Lötyögtem ezen esztelen elméleten, és amazt, de nem emezt kortyolni,
Karattyolva horkolni, s perecekkel emeletet Festeni Pestre.
Eztet elkerülendõen, fosztóképzõen 3 percre megállni,
Meg-megcsodálni festményemet a kertrõl,
Melyet nagy-nagy szívvel, lélekkel, amúgy lószõr ecsettel festettem Nektek
Foggal körömmel, de örömmel 3 perc alatt, Elvetve minden gondot, fonalat,
De mostmár mondókám elvégre végére ért,
S végül hálát mondok eme 3 eltelt kedves és boldog percért...
Csak 3 perc járóföld maradt még hátra,
Csak 3 perc járóföld, mert ez még kell,
Csak 3 perc járóföld innen a Mátra,
Csak 3 perc, s álmomból már a Nap kelt fel...
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
