|
|
|
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki visszavár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj
Fáj mert elmentél és már messze jársz
Rég nem vagyok az akit a szívedbe zársz
Nekem te voltál a csillag fenn az égen
Ragyogtál szívemben akár egy fényes érem
Most eresztelek magamtól mert tudom így helyes
A sors kegyes hozzám hagyom had nevess
Nem látja senki csak én érzem itt legbelül
Sír a lelkem mikor testem új álomra szenderül
Ilyenkor légy bátor és nem mikor hibázol
Nagyon hiányzol csak akartam hogy tudd
A szerelmen túl ott vár egy másik világ
Tenger tavak tükrében szebben nyílik virág
Nem hallom sóhajod és nem érzem csókod
Nem értem óhajod és másnak adsz csókot
Én füledbe súgnám hogy te vagy még a mindenem
De nem tehetem beleremeg mindenem
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj
Mi voltunk az ügy és az élet volt a bíró
A bíró azt mondta külön hogy nekünk így jó
Most üres vagyok akár a sötét téli éjszaka
Nem szólít semmi csak a magányos éj szava
Sohasem féltem én eddig a csalódástól
Csak mentem előre nem érdekelt mit kapok mástól
Szúr az a tüske de tanultam a tegnapból
Máshogy lélegzem és máshogy nézek majd holnaptól
A láng ami egykor oly büszkén lángolt szívünkben
Kialudt mára és csak hidegség van ott bent
Egyedül a világban kihűlt szívemmel
Nem hibáztatlak én semelyik rímemmel
Tágra nyílt szemmel könnyekkel küszködve
Megőrít a hiányod és borul elmém ködbe
Arra tanított a sors hogy éljek a mának
Bízzak benned és higgyek az élet szavának
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj
Nem tudok feledni még ha akarnék sem tudnék
Új esélyt várok ami elől többé nem futnék
Itt egy újabb hajnal és ismét csak egyedül
Forgolódom hideg ágyamban órákon keresztül
A világom vele mely oly tágas volt egykor
Összement egy perc alatt és nem látom már sehol
Szárnyakat kaptam miket elvettél te tőlem
Bátor érzéseket végleg kitéptél belőlem
Kész voltalak szeretni és te éltél is ezzel
Emlékezz erre mikor szememben van egy jel
A jel hogy még mindig szívemből szeretlek
Hiszen minden lányban csak is téged kereslek
Utálat vagy szeretet eldönteni nem tudom
Mi az mi környékez és elkísér majd utamon
Megbántam már százszor hogy megismertelek
És áldom is a sorsot mert szerethettelek
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj mert elmentél és már
Nem lesz majd ki vissza vár
És újra karjába zár
Fáj
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
