Előadó: | Pez |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Toncsy:
Elmúlt a varázs, elmúlt az érzés
valóság helyett hazug megértés
sötét selyem fátyol takarja az arcunk
homályos lejtőn lefelé tartunk
Elmúlt a varázs, elmúlt az érzés
valóság helyett hazug megértés
sötét selyem fátyol takarja az arcunk
homályos lejtőn lefelé tartunk
PEZ:
Már elmúlt a varázs, már elmúlt az érzés
már elmúlt minden, a jelen, csak hátra hagyott kérdés
Mélyen nézek a szemekbe, de nem látom a választ
kiégett lelkek csonkán égnek a hamis vágynak
az ember furcsa önkényes birodalma elhalóban
az érzés didereg, a megértés már etalonban
elvesztettem mindent, többet nem adok
ha el akarják venni te se hagyd mert vissza nem kapod
kegyetlen játszma, a vége tudjuk mindketten mi
hogy boldogan távozhass ahhoz sokat kell megtenni
kinyitottam a szemem, már átlátok a hálón
amiben az emberek élnek, az nem más csak egy álom
bodult hangok, csapják meg a fülemet
akkor is boldog vagyok ha nincsen csak szűk keret
áldozat van végtelen, az élet képtelen
látom a szenvedést és a kezemet szétteszem
PEZ:
Lehunytam a szemem, már nem gondolkozok többé
láttam hogy váltak az álmok percről perce köddé
por és hamu, de a színhely mindig változik
az egyéniség dolgozik és majd elkárhozik
bízz magadban, ha érzed már mindent megtettél
dőlj hátra és élvezd amit egykoron szerettél
keresed a reményt, de távoli a lámpás
erősnek kell lenned hogy a gátakon te átmássz
Olykor elhagynám a földet én is felhők közé szállnék
elér az érzés de nincs benne hátsó szándék
tekints előre testvér és valld be őszintén
kinnt áll az emberiség a hegy utolsó kőszirtjén
jöhetne egy sirén, ki elvarázsolna egy világba
egy másik létbe ahol nem építek a hibákra
hol a tévébe nem agresszió és politika üvölt
hol nem kell magad elé emelni minden reggel a tükört
elér az érzés, téves a féltés
okot szülő kérdés, nincs elnézés
szúró tekintetek a boldogulás nyomában
ülök egy, egy elhagyatott szobában
bodult hangok, csapják meg a fülemet
szénakalazban keresem a tű hegyet
érzem az elhaló türelmet
de felállok mert feladtam a kűzdelmet
Toncsy:
Elmúlt a varázs, elmúlt az érzés
valóság helyett hazug megértés
sötét selyem fátyol takarja az arcunk
homályos lejtőn lefelé tartunk
Elmúlt a varázs, elmúlt az érzés
valóság helyett hazug megértés
sötét selyem fátyol takarja az arcunk
homályos lejtőn lefelé tartunk
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah