


| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Van, hogy makacs a szív,
De egyedül mégsem szép a mindenség.
Mert kell, ki hazavazet,
Mint csillagkép, ha eltévedsz.
Keringnék csak én is még a semmiben,
De mosolya újból célt adott,
Vele egy más ember vagyok.
S ha nem kötné a szívem még a büszkeség,
Elszálltam volna rég.
Hát ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Hány, hazudott szó,
Kitanult érintés meg szédítés.
Hullt szét, mert közelebb jött.
És hozzám ért és ugy mint egy,
Ajándékát megtaláló kisgyerek,
Lebegek ég és föld között.
Kezem a Napnak ütközött,
S ha nem kötné a szívem még a büszkeség,
Elszálltam volna rég.
Hát ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Hát ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Se éjjel, se nappalom,
Ami él az csak róla mesél.
Ki felkavart, min zűr zavart,
A táncos léptű szél.
Ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.
Ments meg szerelem, vagy belehalok,
Menekülni minek, ha úgy sem tudok.
Vagy szólj ha ezt odafenn megirták,
Mert tegnap óta nekem,
Rajtakivül megszünt a világ.



2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter