


| Előadó: | Gramy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Elmentél és én hiába vártam, hogy visszanézel rám.
Nem féltél, s szíved azt súgta, hogy boldog amióta nélkülem ébredsz, s nem hívlak már.
Hiába minden, elhagytál.
Állj meg egy szóra!
Ez nem az az óra, hogy sebeim újra feltépheted.
Nekem pont az a lényeg, hogy újra élek, szabadon égek, most mindent lehet.
Most mindent lehet.
Nézz most rám!
Én emlékszem még, hogy milyen volt a tavalyi nyár.
Féltettél, s folyton mondtad, hogy nem vigyázol.
Vigyáztam, de hiába minden, már későnek érzem, hogy másképp nézzem, elhagytál.
Állj meg egy szóra!
Ez nem az az óra, hogy sebeim újra feltépheted.
Nekem pont az a lényeg, hogy újra élek, szabadon égek, most mindent lehet.
Most mindent lehet.
Bánt ami történt, a szívemben törként hasított, hogy elmúlt a láz.
De hiába jössz már, úgy érzem más már.
Ne nézz így most rám.
Nélkülem ébredsz, s nem hívlak már.
Hiába minden, elhagytál.
Állj meg egy szóra!
Ez nem az az óra, hogy sebeim újra feltépheted.
Nekem pont az a lényeg, hogy újra élek, szabadon égek, most mindent lehet.
Állj meg egy szóra!
Ez nem az az óra, hogy sebeim újra feltépheted.
Nekem nem kell a mérged, szerelem éltet, újra élem most már nélküled.
Szabadon égek!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala