|
|
|
| Előadó: | Jövőre, Veled Itt - musical |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Doris:
Nincs semmi baj, semmi vész, hisz ez katonadolog,
S ha nem nagy ügy, akkor ugyan miért keltsünk pánikot?
Hisz az, mi történt velünk, az sohasem szokott,
Házasságtörés!
George:
Ugyan, egy kissé túlreagálod a dolgokat!
Mert amit tettünk az nem bűn, így az fényt sem vethet ránk,
Nos mit tegyünk, ha egyszerre csak lehullt a ruhánk,
Nem öltünk, nem sikkasztottunk, mert amit tettünk az csupán
Házasságtörés!
Doris:
Na ugye!
George:
Igen látom szegény, rémült gyerekeimet, amint megvetik az apjukat, jaj,
És hallom hangom halkan: holtomiglan – holtodiglan, nagy harang, bang,
És a legrémesebb, hogy még veled csevegek, s bánt a lelkiismeretem, ó, jaj,
Mindeközben folyton-folyvást akármilyen meredek, én meredek!
Doris:
Ezt nem kellett volna!
George:
Nézd!
Valljuk be hát, a szobában éjjel varázslat esett,
Felnőttünk rég, így nem boríthat ki minket az eset,
Miért fojtsuk el vágyainkat csak, mert a szó rettenet:
Házasságtörés, házasságtörés!
Doris:
Vajon mit szól az öreg O’Brian atya mikor fülébe jut majd ez a tett?
Vajon kit lő le a férjem előbb téged aztán engem, kegyelem, bang.
Vajon melyik bugyorban végzem majd a pokolban, hol az ördögök tüze elemészt?
Bármi történjem is velem, a szerelem sötét verem, megérte, igen!
Ketten:
Nem vagyok álszent, nem én, nem érzek bűntudatot,
Nem érdekel a világ, kimondom, boldog vagyok,
Mert amit tettünk, azt büszkén tettük, hívják bár úgy,
Házasságtörés, házasságtörés, házasságtörés, házasságtörés!
Házasságtörés!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
