|
|
|
|
|
| Előadó: | SataMan |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rászeged a tekinteted azthiszed nem látja,
Feltüzel a szépsége és minden pillantása.
Tetteid azok miket a szívébe zárja,
Örök az emlék, csak ez maradt mára.
Nem volt még szép, ami hozzá fogható,
Olyan még senki, de most már látható,
A szemeiben valami, elkápráztató,
Azt mondom erre ez igen csábító!
Dúdol az éjjel, csillagok mesélnek,
Hozzám szólnak, hogy igenis reméljek,
Mert történhet jó, és nem csak mással,
Mit kezdhetnék szívemben az ott remegő vággyal?!
Élünk még élünk de túl sokszor félünk,
Tartjuk a lelket folyton folyvást remélünk.
Bízva bízz ember én azt mondom héy,
Magadban bízz héy, testvér!
Két csillag az égen pont te meg én,
Sétálunk ketten ha ránk száll az éj,
Mert hosszú az út de SataMan vándor,
Eshet az eső, még az sem gátol.
Minket minket egy történet ihlet,
A sorsunk írta mert ide illett,
Rád vagy rám, itt és ott bárhol,
Ő az ki épít de ő el is gáncsol!
Szerepeket játszunk őrült egy színház,
Az élettől valójában mond el hogy mit vársz?
A színfalak mögött keserű mi édes,
A színpad nem valós, mondhatni téves.
A tőrt ide kérem, és én megígérem,
Tartom a zászlót míg élek e vidéken.
Hogy játszhassam a szerepet mit nem rám szabtak,
Egy lett a kérdés hogy éljek vagy haljak?!
Szét szét szakad már össze meg vissza,
A szalagot befűzném de hogy tehetném vissza?!
Sütétül a vászon hamar elalszik a fény,
A mozinak vége mostmár induljunk héy!
Hosszú az út de veled szívesen járom,
Rajzok és képek, a szívembe zárom.
Elmúlt már az éjjel de kérlek jöjj velem még,
Tárjuk fel együtt az álmok tengerét!!!
Két csillag az égen pont te meg én,
Sétálunk ketten ha ránk száll az éj,
Mert hosszú az út de SataMan vándor,
Eshet az eső, még az sem gátol.
Minket minket egy történet ihlet,
A sorsunk írta mert ide illett,
Rád vagy rám, itt és ott bárhol,
Ő az ki épít de ő el is gáncsol!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
