|
|
|
1.Verze
Kérlek fogj meg, kérlek ne hagyj elmenni,
énis elveszek nem tudok ellene mit tenni,
a csont az növekszik az élet szakít keresztbe,
egyszer mindennek vége ezt véssed jól az eszedbe,
tudom fájó tudom bántó,
az utolsó párszó az utolsó pár csók,
igen ezvan egyszer minden elmúlik,
az isten keze lesújt ami mindig nagyra nyúlik,
segíts másokon akkor megsegít az isten,
de ebbe a világba van minden de isten erre nincsen,
hogyha lenne semmi sem így menne végbe,
szeretsz valakit de nyuszi vagy nem halnál meg érte,
héé megérte? vagy csak úgy tetted,
hogy nem néztél vissza így a családod elvesztetted,
kérlek fogj meg én nélküled elveszek,
ha bánt valami mondd el én mindent megteszek.
2xref:
Ha fáj minden és bánt az élet,
Akkor ne lökj el ne hagyj itt kérlek,
Elveszek csak az árnyékom marad meg,
Szívemben az érzés kérlek ne tagadd meg,
2.Verze
Egy napon azt álmodod hogy nincs melletted senki,
Csak mocorogsz az ágyon de nem tudsz felkelni,
Ha így fojtatod befog következni,
Te leszel maga a magány és nemtudsz mit tenni,
De addig csak álmodok, meg felkelek,
úgy telnek reggelek hogy már azt hiszem szenvedek,
de ezzel rájövök hogy álom volt a szenvedés,
mert ittvan nekem a rap meg az alap ami tettre kész,
te csak sodródsz míg én árral szemben evezek,
de nagyon sokat tett értem kit barátomnak nevezek,
ez így van mert a mocsok nem lesz tiszta,
zeném már az is hallgatja aki eddig nem bírta,
vissza sírta az időt hogy már felnőtt,
hogy nem akarta megélni de a vénség mégis eljött,
a barát nekem rokon de szoktuk egymást marni,
ha kötődök valakihez nemfogom ott hagyni.
2xref
3.Verze
Rossz hogy fáj rossz hogy lesújt az élet,
Rossznak látom már mindenhol a szépet,
de megmaradnak a régi emlékek,
a közös számok a közös fényképek!
2xref
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
