|
|
|
| Előadó: | Válság |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csányi László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szürke úton viharfelhő
Bakancsok és taraj erdők
Megjöttek a punkok végre
Indul a só, vedd már észre
Délután még kocsmatúra
Dől belénk a sör meg a vodka
Inni kell most szinte muszáj
Berúgunk majd mint a szamár
Öreg bácsi az úton kint
Szörnyülködve ránk tekint
- Mik ezek te jó isten
- Hová legyek most végem?!
Félre innen öreg fasz
Eltaposunk, mint egy gazt
Pár méter a kocsma innen
Senki nem marad hát tétlen
Kocsmában a pulthoz lépve
A haverokkal rég betépve
Megrendeltünk minden italt
Nem történhet semmi hiba
Egy kocsmánál nem állunk meg
Mert nekünk még több kell
Sorra járunk minden helyet
De hisz nekünk mindent lehet
Zsólya elkezd tántorogni
Hajthatatlan tovább inni
Míg a kis vuk előretör
Megiszik ő jó néhány sört
Össze állt a Válság végre
Gyerünk te is rúgj be véle
Zsólya lesz a legnagyobb sztár
Jobb lesz mint a diszkó király
Este aztán Válság koncert
Lecsusszant is jó sok kevert
Bulizik itt mindenki él
Megy a pogó mint a szél
Járnak a kezek jár a láb
Tombol itt ma mindenki már
Törnek zúznak az emberek
Punkok vagyunk mi nem gépek!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
