|
|
|
| Előadó: | NaftaZ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Judge Day Riddim By LB 27 (Twenty seven)
REFR:
Vár az élet ismerd meg
Vár a valóság ideje ébredned
Aki rohan ő is odakerül
S lényét elönti a szégyen
A másodpercek gyorsan telnek
Az MCk most neked rappelnek
Ami a szívedet nyomja, mondd ki a szót
Ne bánkodj inkább csináljuk a joe-t
És ha velem tartasz, oh yes
Megígérem jó lesz
Jobban teszed, ha a poharadba még egy italt töltesz
Mert ha magadra álarcot öltesz
Vagy bárkire bármit erőltetsz
Az nem biztos, hogy jót tesz
De a sorsod elől te se menekülhetsz
Hát mindig csak úgy éljél
Hogy semmitől se féljél
Inkább adj, mint kérjél
Hogy minnél többet érjél
Ébredj fel nem az álmod, ami vár
Hajtanod kell érte, hogy te lehess a sztár
Minden eltékozolt óráért kár
Felmarkolhatsz mindent, ami neked jár
REFR. 2x
Ébredj fel!
Élned kell!
Lemaradtál már évekkel,
Elpazarolt napjaidat nem hozhatod vissza semmivel
Kell egy hely, kell egy társ
Nem csak egy plátói látomás
Igazi égi áldomás
Mindent érintő változás
Amire szükség van most
Nem egy utcai harcos
Tollat a kézbe alkoss
Csak az ütem legyen hangos
Háttérnek a társulás
Csak alkalmat adó árulás
Hirtelen csak ájulás
Majd a halál oka fulladás
Ujjá születsz egy másik testben
Látod, hogy minden rendben
Nem hagyott mindenki cserben
Köszönöm nektek ez felejthetetlen
Éljünk, ahogy a nagykönyv írja
Pár apró szabályt mégis áthágva
A feladásnak túl magas az ára
A nagy főnők már hiába várja
REFR. 2X
Vár az út, nem a végzet,
Sokan járták már, nem kell félned (Hey Rastaman)
Ez az ösvény a boldogságba vezet
És nem borítja poros emlékezet
Mer ugye bár tisztán tartják és újra bejárják
A tudás őrzői a raszták (Hey Ganjaman)
Ők azok, akik a titkot tudják (tudják)
Érezd te is a felkelő nyárba
Mi az, ami értékes a világban
Harcolj érte, Hey, küzdj keményen
Ne így kelljen, hogy véget érjen
Minden jó lesz, minden szép
Úgy, mint a kezdetek kezdetén
REFR. 2X
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
