|
|
|
| Előadó: | Neurotic |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pajor Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Magyar undergrand, alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Tudok egy nôt, aki az ágyban is milliomos
Felkel reggel, takarít, főz és mos
Tudok egy férfit, akit ez sem érdekel
Én vagyok az, akinek ez nem kell
Társaságra vágyom ma éjjel
Ma éjjel nem megyek haza
Na de negyven fölött mit csinálhat az ember
Sötét az éjszaka
Ismerek egy nőt, aki mindenkit megőrjít
Összerezzenek a telefon csörgésre
Most nem jut eszembe semmi
De ez így szokott lenni
Nem baj, majd kitalálok valamit estére
Csak csörögjön a telefon
Merthogy nekem szól
Mióta velem jár, bukásra áll matekból
Mióta velem jár, kirúgták az oviból
Nem érdekli semmi, csak én és a rock and roll
Még három perc van hátra kettőnk életéből
Az hatmillió pillanat
Én a tengerpartól beszélek, te meg a fülkéből
Dobj be egy kettest, mert gyorsan elszalad
A szombatomat nem adom neki
Csak ha nincs jobb programom
Éjfélig várt az ablakomnál
Valahogy megtudta, hogy hol lakom
Mióta velem jár, kirúgták az oviból
Nem érdekli semmi, csak én és a rock and roll
Nem érdekli semmi, csak én és a rock and roll
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás
