



[Smith]
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!
Szemedben ott van a fény
Hé lady légy az enyém
Ha megkaplak téged
Nagyon boldog leszek én
Gyere hát! Mire vársz?
Tudom jól azt, hogy kívánsz
Hát töltsük végre együtt ezt az éjszakát
Mert nekem te leszel ma minden baby
A legféltettebb kincsem, hidd el nem kell félni!
Gyere hát! Mire vársz?
Tudom azt, hogy jól kívánsz
Hát töltsük végre együtt ezt az éjszakát
[Szimat]
Hé kislány figyeld a sztorit
Felborít, a spanom épp neked pakol itt
..... minden, az élet kiokít
Már szorít mit belőled a sóhaj kiszorít
Régi trükk: mézesmadzag
Adtad keménybe azt mégis bekaptad
Megetted a dumát, mi kamuból egy raklap
Engedtél a vágynak azt magadra hagytak
Szemed előtt képeket szépít a Smith
Mit álmodtál családdal szépeket? Pszt!
Vedd észre szivi, hogy kiben ne bízz
Mert te leszel az aki a végén besírsz
Csábít a vágy ám, ámít a srác ágyba
Azt go, nem megy a ház, kitalálsz
Kiabálsz, szídod magad, hogy lehettél vakabb
A vakondnál, egy jótanács: ezután tagadd!
[Smith]
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!
Nem csak neked szól most ez a dal
És tudom, hogy felkavar
A szemed elárul téged
Mert testemen ........ az éget
Gyere, gyere baby füledbe súgom azt a szépet
Amiről minden lány álmodik:
Szeretlek amíg élek! - ezt mondom néked
És belédteszem az emlékem
De másnap reggel lelépek, amire felébredsz
Mindennek vége, kereshetsz
Szép volt, jó volt elfelejtlek, te is elfelejtesz
[Szimat]
Nyisd ki a szádat dobok bele szavakat
Lányom látom nincs benned akarat
Három perc se kellett a szíved megdobbant
Lobbant lángra ez robbant falakat
[Smith]
Hatással van mégis rád a szó
És ez mindkettőnknek ugyanúgy jó
[Szimat]
De kajak mondom
Elhiszed, hogy jártam kétszer a Holdon
Onnan hozok rózsát, belőle egy csokrot
Hazudok csillagot, dobj egy csókot babám
[Smith]
Itt hagyok a szívemből egy kamudarabot talán
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!
Érezd amit érzek, ahogy a szívem lüktet most feléd!
Halld ahogy a hangom száll és megtalál, ha szeretnéd!
Te lány!
Tudom, hogy te is vársz rám!



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos