|
|
|
| Előadó: | Kati és a Kerek Perec |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss Ernő |
|
Végvári Ádám |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop-Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan csendes volt az óceán
Aranytáncot járt a napsugár
Minden hullám pihent még lenn a mélyben
Lassan felébredt a kikötő
Lázas munka, indul a gőzerő
Nemes verseny lesz az óceán Kék Szalagjáért
Vadonatúj volt a nagy hajó
A parton zúgott az induló
Hatalmas tömeg búcsúztatta
Volt, aki épp hogy csak elérte
Olyan is akadt, ki lekéste
S a jegyét mérgesen tépte szét
Belül a nagy hajó fényűző
A társaság is előkelő
Rengeteg arany csillog-villog
Este a nagy hajón áll a bál
Mindenki jókedvű, boldog már
Több kiló gyémánt biztosítva
R1: NÉMA óriások a jéghegyek
És a megnyugtató fényjelek
Jönnek rendszeresen még a Titanicról
R1
Minden újság az első oldalon közli a szenzációt:
Az angol Titanic nevű luxusgőzös
Az Atlanti-óceánon éjszaka jéghegynek ütközött és elsüllyedt
R2: Néma óriások a jéghegyek
És a három betűs vészjelek
Jönnek rendszeresen már a Titanicról
R2, R2, R2
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
