|
|
|
|
|
Könnycsepp volt az életem könnycsepp volt a bánatom
becsöngetett hozzám, a szívembe a fájdalom
és ott is maradt örökre megbénítva lelkem
a bánat magányának felemésztve engem
csapdába csalt érések csapdába csalt szerelmek
nem adott se esélyt, se számomra kegyelmet
egy jobb holnapot vártam de nem akart elérkezni
célom előtt haladtam, de le kellett fékezni
a szívembe nyílalt egy érzéki fájdalom
elfeledett múltam csak álomban láthatom
visszarepít engem, a gyötrődő világba
bánatok városába a ,megtörtént hibákba
szenvedtem mindig mert kitaszított lettem
életemben sokszor elhanyagoltak engem
fájdalmas órák fájdalmas percek
hittem neked mert azt mondtad kellek
Eljött jött újra egy újabb holnap
elmúlt mára a feldúlt múltam
lelked újra álmomban járt
az érzés téged a szívembe zárt
Egy magányos fiú aki csak a szerelmet kereste
sok hibát elkövetett de a dupláját szenvedte
szomorú kis gyermek, aki nem találta lelkét
bánat marcangolja elkeseredett szívét
nem csinált ő semmit, csak annyit hogy szeretett
a lány, meg csak kacagott és nagyokat nevetett
fájdalmak hegye özönlött a szívébe
kínzó érések bánatos lelkébe
álmatlan éjszakák, kínzó nappalok,
fáradt reggelek, könnyes hajnalok
nézett a tükörbe könnyes szemekkel
azt gondolta most hogy a bűneiért vezekel
pedig csak szeretett ez az életnek a bűne?
nem volt ereje hogy a szívéből ki űzze
utálták mert szeret pedig ő is csak ember volt
véres könnycseppe is csak neked szólt...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
