|
|
|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dideregve takart be a jeges szél,
A szívemben az emléke máig is él.
Amikor deresre fagyott az arcom,
Jobban fájt, mint, bármelyik kudarcom.
Tél volt s a mínuszok közé dobtak,
Vertek csak miközben megloptak.
Könnyben fürdött minden éjjelem,
Mert a saját anyám tette ezt velem.
Emlékszem pedig csak 10 éves voltam,
Hogyha megvert én magam okoltam.
A végén pedig már sírni sem mertem,
Áldozat voltam, nem ezt érdemeltem.
De mit tudhat erről egy 10 éves gyerek,
Kire sötétből lesnek a gyilkos fegyverek.
Kit naponta vernek, amivel csak érik,
S a vacsora idejét stopperrel mérik.
Én sokáig hittem, hogy így van ez jól,
Hogy számomra minden a verésről szól.
Vertek, ha jó voltam, vertek, ha rossz,
Azt mondták én vagyok a legnagyobb gonosz.
S a vége felé már elhittem rendesen,
Csak, hogy másokban kár ne essen.
Mert anyám szerint a bűneim nagyok,
És csak egy kolonc, egy élősködő vagyok.
Mivel számomra Ő volt az Isten,
Elhittem, hogy nálam rosszabb nincsen.
Elhittem, mert ösztönből bíztam benne,
Miért lenne, pont Ő ki ne szeretne.
Pár év múlva viszont megváltozott minden,
Megtudtam mi az mit én szeretetnek hittem.
Megmutatták, hogy állhat másból is egy nap,
Mint, hogy az ember nadrágszíjjal kap.
A méltóságomat is érte sutba dobtam,
Zuhogó esőben az utcán virrasztottam.
És reszketve, átázva vártam a reggelt,
Míg másokat az anyjuk csókkal kelt.
Nem értem máig miért volt mostoha,
Nem dicsért meg s nem is ölelt soha.
Szemei hidegen meredtek csak rám,
Rezzenéstelen arccal törte be a szám.
Azután, mint, ki ekkor tett nagyot
A vérző sebeimmel magamra hagyott.
Emiatt lett belőlem az, ami most vagyok,
Szememben az indulat hát emiatt ragyog.
A legnagyobb bűnével az óta sem szembesült,
Súlyos hiba volt az: hogy megszült!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
