|
|
|
|
|
Tash:
Most elhúzom a függönyt minden kiderül
Mert isten döntött az elem pedig merül
Nem tudom hogy meddig leszek még itt veletek
Ha már nem leszek kérlek ne menjen el a kedvetek
Gondoljatok arra hogy az angyalokkal nevetek
Fentről nézlek titeket magamban örzöm nevetek
Soha nem felejtem el a közös emlékeket
Elrakom egy zárkába az együtt töltött perceket
Ha úgy alakul hogy az én utamnak vége
Néha néha azért nézzetek fel az égre
Tudom senkinek születtem és senkivé is lettem
De bocsánatot kértem ha valami rosszat tettem
Bocsánat édes anyám hogy néha rossz voltam
Bocsánat nővérem hogy szeretlek nem mondtam
Bocsánat szerelmem fáj hogy kicsuszott a számon
Térdre borulva tőletek a bocsánatot várom
Refr.:2x
Nem értettem semmit hogy mi történik már velem
Álmatlan éjszakák mitől kisírtam a szemem
Csak egy kérdés van mit felteszek hogy miért ilyen a világ
Én nem értek már semmit ez álom vagy valóság?
Dee eN:
Én leírom mit érzek én leírom minden bánatom
Egy üres szoba közepén a napokat meg számolom
Hogy mennyi van még hátra mikor mondják ki hogy vége...
Álom helyett valóság mi beletesz a földbe
Visszajönnek képek ágyam szélén sírva ültem
Azon gondolkoztam el hogy vajon mikor mit is tettem
Hogy ki volt akkor mellettem ha nem éreztem jól magam
Csak kisgyerek egy tollal papírral igen én ő voltam
Elfordultam másoktól mert nevettek az arcomba
Egy senki voltam akkor ez fordult meg sokszor agyamba
Némán álltam egyedül a világ taszít engem is
Én megfordulnék hidd el de a szívem már nem engedi
Az álom egyre erősebb és én játszok egy darabot
Mi kitép majd a szívemből egy kurva fontos darabot
Ennyi volt az egész ami szerintem nem véletlen
Én megtenném mit más nem de a késem tudom életlen
Refr.:2x
Nem értettem semmit hogy mi történik már velem
Álmatlan éjszakák mitől kisírtam a szemem
Csak egy kérdés van mit felteszek hogy miért ilyen a világ
Én nem értek már semmit ez álom vagy valóság?
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
