|
|
|
| Előadó: | Kovács Norby |
|---|---|
| Album: | Hétvégén a mulatóban |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 2:47 |
| Szövegírók: |
Madarász Gyula |
|
Madarász Gyula |
|
| Kiadó: | Kovács Norby |
| Stílus: | Mulatós-Pop |
| Címkék: | Keressük! |
1. Titkos szerelem javítja vérképem,
Mindent megteszek hogy így legyen.
Karcsú női láb csókra nyilló száj,
Nekem ez kell csupán.
2. Itt van mellettem az én térképem,
Oda feljegyzem kit szeretek.
Eddig nem volt gond az én utamon,
Még nem ért egy nagy pofon.
3. Van egy kedvesem övé az életem,
Érte megteszem mit másért nem.
Igen meglepő ha férfi nagy cipő,
Vár a háza előtt.
Ref: Egy kalandért ugye nem éri meg,
Mert ki imád veszítheted.
Szemembe nézz mondd el nekem,
Szeretsz-e még a bosszúd oly kegyetlen.
4. Nem jó győztessen nem jó vesztessen,
Tőlem maradjon döntetlen.
Az én térképem rosszat tett velem,
Majdnem elhagyott kedvesem.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
