|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ébredni vágyom a kómából most már,
S bár a némaságért nem jár Oscar.
Mégis úgy érzem, hogy hiteles voltam,
Abban, ahogy az életem, eltoltam.
Persze, volt idő mikor még hittem,
Hogy boldog leszek majd én is itt benn.
És nem tesz a sors majd kivételt velem,
S rám találhat a nagy szerelem.
Panaszra mondjuk nincs is okom,
S a valóságot sem veszem zokon.
Csak fáj, hogy én lettem mégis okolva,
Pedig tényleg bármi lehettem volna.
Lehettem volna béna újságíró,
Vacak kis firkász, mini eksön hirró.
Lehettem volna bölcs műfordító,
Vezérelvek szerinti igazság ordító.
Esélyem se lett volna a porba hullni,
Ösztönből kezdtem ölni tanulni.
Élvezni a bosszú, lüktető ritmusát,
És csodálni a fájdalom hideg rítusát.
Lehettem volna én tényleg bármi,
Élő halott vagy komolyan akármi.
De ahelyett, hogy normális lettem volna,
S az én életem is az igákról szólna.
Az égbe emeltem könnyes arcomat,
S elátkoztam végre az összes kudarcomat.
Majd a színtiszta dühtől feldúltan,
A teremtőim ellen fordultam.
Már rég nincsen bennem alázat,
Hisz ellenem fordultak, szégyen gyalázat.
S a kimondott szavaknak élesebb az élük,
Mint a tudat maga, hogy én a saját vérük.
De már nem érdekel, nem hat meg tényleg,
Csak dühít, hogy ebből a vérvonalból élek.
És szabadulnék most már mindegyik téren,
De pofon csap a tudat, hogy kötelez a vérem.
Hátamban a múltam súlyos vaskarma,
Ki az ki engem így szeretni akarna?!
Ki az és hol jár, kit mindig is kerestem,
Kit kiszolgál a szívem, kit kiszolgál a testem.
De mit adjak cserébe, hogy végre boldog legyek,
Semmi sincs nálam, csak BKV jegyek.
Persze, hogy ezek is csak tévedésből,
S ez messzire űz most a józan észtől.
Hát maradok, kómában inkább azt hiszem,
Mintsem, hogy vásárra vigyem a szívem.
„Légy jó mindhalálig” – ezzel a címmel osztja meg Peter Srámek új, édesanyjának szánt felvételét, aki az előadó videóklipjében is feltűnik. Az énekes Budapesti Kongresszusi Központban megtartott, teltházas koncertjén lépett fel Delhusa Gjon, ezúttal a stúdióban találkoztak újra az EMeRTon-díjas szövegíróval és dalszerzővel.
„Gjonival nem először dolgoztam együtt. Hál’ istennek, jó barátok is vagyunk és nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Kiemelni a „Madarak szálltak” című, közös dalunkat tudom, mert az még a Jimmy-sorozat előtt készült és a közönség nagyon szereti.
Djoni már akkor mellettem állt, amikor nem volt még ez a nagy hajtás körülöttem és ugyanúgy mellettem áll most, hogy sikeres mondhatom magam. Jó dalokat ír, tudja, milyen az ízlésem. Soha nem utasítottam el egy dalát sem. A „Légy jó mindhalálig”-nál sem volt ez másként, ráadásul úgy, hogy ez egy nagyon személyes szerzemény, hiszen édesanyámról szól. Nagy szó számomra, hogy elő tudom úgy adni, mintha én írtam volna” – mondta el Peter Srámek az együttműködés hátterét.
„Úgy gondolom, mindenkinek volt vagy van anyukája és kötődik valahogy hozzá. Szerencsés dolog az anyaságról énekelni. Én ugyan még nem vagyok szülő, de ahogy édesanyámon látom, ő mióta megszülettünk, értünk él. Nem mondanám munkának, de egy kötelezettség, ami a szívéből jön. Nagyon nagy szerencsém van, 100%-ban megbízom benne, mindent tud rólam, mindenben segít”
– meséli Peter, aki mióta Magyarországon él kétszer köszönti fel édesanyját, hiszen Szlovákiában május második vasárnapján van az ünnep.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy amióta Magyarországon vagyok, mindkét helyen felköszöntöm. Már mind a kétszer el is várja. Egyik héten Magyarországon, másik héten Szlovákiában köszöntöm. Anyukám nagyon szereti a virágokat, édességeket, de nincsenek nagy igényei, ha csak felköszöntöm, a szép szó is bőven elég neki.”
A szlovák művész mindenképpen szeretett volna olyan helyen forgatni egy videóklipet, amely illik édesanyjához, így esett a választása a Budapesti Operettszínház kistermére. Az ihletet pedig Justin Bieber & benny blanco közöse, a „Lonely” adta, amely Peter számára nagy kedvenc.
