Előadó: | Smile Of Hell |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Verse 1:
Ez egy érzés, egy emlék mi szívembe égett rég
az életem mit kaptam mit soha el nem felednék
tőletek, az, hogy az lettem ami vagyok
hogy nem fognak rajtatok sem az idők sem a fagyok
lehetett mély szakadék vagy a legnagyobb fal
nem volt akadály, hisz felnőttem hamar
nélkületek de ti itt éltek bennem
a szívemben, a lelkemben, a fejemben
minden percben, mozdulatban, szóban
a tavaszi záporban vagy a téli hóban
a mennyben a földön a legmélyebb pokolban
ha árnyak közt járok akkor is tudom hogy jól van
mert bennem éltek itt mélyen a szívemben
ti angyalként éltek tovább és én nem leszek hitetlen
és én nem leszek hitetlen
Refrén: (2x)
Addig szóljon ez a dal ameddig csak élek
addig nem fáj semmi, míg a szívemben éltek
addig harcolok amíg célba nem érek
az álmom, hogy egyszer majd veletek zenélek
Verse 2:
Egy könycsepp az arcomon és egy másik
a lelkem csordultig de a szívem meg fázik
hiányzik a hangotok, hiányzik két ölelés
hiányoznak a tanácsok és hiányzik a nevetés
csak kopott dátumok, és nevek a kártyámon
ami számomra az élet aminek a végét nem látom
hiányzó részek, a lelkemből darabok
amit betölteni nem lehet, és nem is akarok
egy szürke felhő, egy borús felem
ahol nem gyógyulnak a sebek ahol minden fénytelen
bennem a tudat: örökre egyedül
mert senkit sem érdekel, mi halt itt meg legbelül
Refrén: (2x)
Addig szóljon ez a dal ameddig csak élek
addig nem fáj semmi, míg a szívemben éltek
addig harcolok amíg célba nem érek
az álmom, hogy egyszer majd veletek zenélek
Verse 3:
Csak koptatom a tollam, bár kitudja, hogy minek
hogy miről szól ez a történet azt senki nem érti meg
engem és a létem, hogy mit miért teszek
hogy miért vagyok még mindig, hogy levegőt veszek
ez az átkozott büszkeség amiért még lélegzem
ezt is tőletek kaptam, ahogyan a két kezem
a szám, a tudatom a tüzet legbelül
és hogy mennyit is értem a végén majd kiderül
vágtatok előre, hegyeket völgyeket
s míg az utolsó nap felvirrad előre törtetek
mert minden ami vagyok tőletek kaptam
egy legenda az életem viszlát hajnalban
Refrén: (2x)
Addig szóljon ez a dal ameddig csak élek
addig nem fáj semmi, míg a szívemben éltek
addig harcolok amíg célba nem érek
az álmom, hogy egyszer majd veletek zenélek
(ti angyalként éltek tovább és én nem leszek hitetlen
és én nem leszek hitetlen...)
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook