Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
A pokol angyala...Kinyitom a szememet és bezáródik a világ,
Hervadásba kezdett minden nyíló virág.
És pusztulásnak indul minden körülöttem,
A pokolba tartok, pedig onnan is jöttem.
Miért így történik? Sohasem értettem,
Én mindig csak mások életét féltettem.
Mert jól eső érzés, ha a szemük ragyog,
Bár engem leszarnak, ha szomorú vagyok.
Na, nem mintha olyan fontos ember lennék,
Csak jól esne olykor, ha nem egyedül ennék.
De mit várhat egy ilyen önelégült vagány,
Az egyediség ára, hogy felzabál a magány.
Persze, mint mindig ez sem zavar senkit,
Soha sem értem senkinek én ennyit.
S bár a sírástól most is elcsuklik a szavam,
De ezek csak nevetnek, hogy sajnáltatom magam.
Azt hiszik, hogy majd a mennyországba jutnak,
Pedig csak a valódi életről sem tudnak.
Hülye vagyok szerintük, bunkó és végletes,
Az Ő életük viszont persze tökéletes.
Bennem meg hajnalig háborúk dúlnak,
És örülni próbálok minden kis újnak.
Minden pici mosolynak, mit néha kapok,
Ettől néha kicsit könnyebbek a napok.
De az életem ettől még folyamatos harc,
Néha pici siker és sok, nagyon sok kudarc.
A többség persze erre lazán von vállat,
"Mit nyafogsz öcsém, ez önsajnálat!"
Most, hogy mondod tényleg, ezt aztán az,
Magam se értem, hogy lehetek ekkora paraszt.
És valóban panaszra nekem sincs okom,
Ha utcára dobnak, hát ne vegyem zokon.
És az is teljesen természetes dolog,
Hogy míg Te alszol, az én gyomrom korog.
Meg, hogy mindenki a saját sorsa kovácsa,
Hát hülye vagyok tényleg, hogy nem gondolok másra.
Csak, hogy semmim sincs, én mégis adok,
Cserébe viszont magamra maradok.
Hiába ültetlek vissza magas lóra,
Nem tartasz méltónak egy emberi szóra.
Csak mosolyogsz rajtam, míg az utcán fázok,
Pedig ember vagyok én is, azért hibázok.
Amiből nincs hasznod, azon csak nevetsz,
Ünnepekkor és csak érdekből szeretsz.
Hát, ez lett belőlem egy szabadnapos barát,
Kívülről rongyos, de belül ezer karát.
De hiába nézel, nem láthatsz engem,
Hisz ami számít, az itt lakik bennem.
Az viszont Téged teljesen hidegen hagy,
Hát, megyek s hagyom, hogy boldog maradj.
Aztán a pokolban majd összefutunk egyszer,
S mit nem láttál, az lesz ellened fegyver.
A pokol angyala pedig majd dühösen néz le ránk,
S ezernyi hang kiállt fel, engem mégse bánt!
Tizennegyedik alkalommal szervezik meg a Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonját. Az esemény október 11-12-én lesz, a helyszín ezúttal is a Fonó Budai Zeneház.
A Szalonban hazai hegedű- és vonókészítő mesterek mutatkoznak be munkáikkal, az esti koncerteken pedig remekművek szólalnak meg.
A Szalon Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő kezdeményezésére jött létre. A kiállított vonós hangszereket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni; hegedűk titkai nyílnak meg a látogatók előtt, miközben hazai borászatok nedűit kóstolgathatják a látogatók.
A hangszerkiállítás látogatása mindkét napon ingyenes, akárcsak a vasárnapi teljes program, a koncertet is beleértve. Egyedül a szombat esti koncertre szükséges jegyet vásárolni.
A hangszerkészítő mesterek minden alkalommal az abban az évben elkészült legújabb hangszereikkel mutatkoznak be a kiállításon.
Idén tizenhat mester lesz jelen a 2024-2025-ös évad különleges hangszerkínálatával.
A Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonja első napján, október 11-én szombaton 15 órakor lesz a kapunyitás, majd 17 órakor a kiállítás-megnyitó és borkóstoló.
A tárlatot, amely 23 óráig látogatható, Tóth Endre zenetörténész nyitja meg, bemutatkozik a Sagmeister Borászat. 17 óra 30 perckor lesz a Hangzáspróba, vagyis a kiállított hangszerek és vonók bemutatása és megszólaltatása.
Az estét a Rácz Cello Quartet koncertje zárja.
Október 12-én vasárnap 12 órától 19 óráig látogatható a kiállítás. 14 órakor kezdődik a Luminare Vonóstrió koncertje a kiállított hangszereken és vonókon; a műsorban Weiner G-moll triója, Dohnányi Szerenádja és Kodály Intermezzója hallható.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik