|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Színtisztán emlékszem arra a napra,
Máig is emlékszem a kimondott szavakra.
Hóvihar tombolt és jéghideg tél volt,
De miattam megnyílt mégis az égbolt.
Egy reménycsillag villant sokat sejtőn,
S én egy csapásra álltam meg a lejtőn.
Hisz addig az életem kudarcokról szólt,
S még emlékszem január 20-a volt.
Az újév szele még süvített bennem,
De nem járt még el az idő felettem.
Azon a napon is ugyanúgy keltem,
Bár a háborúimat aznap megnyertem.
De az önbizalmam tovább nem nőtt,
Mikor megpillantottam a csodás nőt.
A szemem láttára nemesült a mával,
És lefegyverzett engem a mosolyával.
A napsugarak alatt a fahéj barna szemek,
Tüzet szít bennem és mindenem remeg.
Örömkönnyeimet a szavai okozzák,
S már hiába küzdök, vonzódom hozzá.
Egy varázsütésre megváltozott minden,
Új érzés készült születni itt benn.
Oszlanak végre a felhők felettem,
És egy pillanat alatt szerelmes lettem.
Olyan hihetetlen volt és túl szép is talán,
Az álombeli angyal rám hát így talál?
Aranyszínű csillámporát elém leszórta,
S az álmaimat Ő volt, aki igazolta.
Mert általa tényleg végre boldog lettem,
Bármi történt velem, kitartott mellettem.
S már nem keserít el a bűnös eredet,
Hisz általa tudom, hogy mi is a szeretet.
Ő aki félt és betakar, ha fázom,
Aki akkor is szeret, hogyha hibázom.
Aki elcsábított engem, s kit őszintén szeretek,
Aki mellett két éve már boldog lehetek.
Kiért életemet adva, ha kell, magamat töröm,
Kinek boldogságomat most eképp köszönöm:
Tudod, sohasem hittem, hogy ez lesz belőlünk,
Hogy pont a szeretteink hátrálnak ki mögülünk.
Hogy akiket szeretünk, azok ellenünk tesznek,
Hogy a saját szüleink is ellenünk lesznek.
Én nem láttam azt a sok felhőt fölöttünk,
De a kötődés ezzel is nagyobb lett közöttünk.
És nem hittem azt se, hogy a szerelmed lettem,
És, hogy a tűzön át is majd kiállsz mellettem.
Azt viszont tudtam és hittem is belül,
Ha összefogunk majd a háború elül.
S ha majd nem látják bennem a linket,
Behódolnak és békén hagynak minket.
Együtt harcoljuk majd ki belőlük a békét,
S bár ez még nem az, de már látom a végét.
Hisz űzött szívünknek egymás lelke a menedéke,
És ha kitartóak leszünk, majd úgyis eljön a béke.
De most ünnepel a szívünk, a lelkünk, az agyunk,
Mert bármit is tesznek, már kétévesek vagyunk.
Hát, az erre írt szlogenem most Te is fújjad,
Hogy: "Bármit is tesztek, az kudarcba fullad! "
Emlékszel a nyárra, mikor kint voltunk a Balcsin,
Csak veled tudtam boldog lenni Marcsim.
Csak Neked ittam az összes szavadat,
Nekem Te tetted széppé a nyaramat!
A csókjaid nyoma bennem is nyomokat hagy,
Engem az tesz boldoggá, ha Te boldog vagy.
Hiszen Veled minden pillanat öröm,
S, hogy két éve szerethetlek: Köszönöm!
A sok irigy baromnak meg üzennék innen,
Semmi értelme minket támadni szerintem.
Elvesztek majd a tejfehér ködben,
Szeretjük egymást: EL VAN DÖNTVE!
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
